|
A védőoltások
A védőoltás a betegségek megelőzésének fontos eleme.
Előnyök és hátrányok Az immunrendszer alapvető szerepet tölt be a betegségek elleni védekezésben. Az egyik legfontosabb feladata a kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) elleni küzdelem. A vakcinák segítenek az immunrendszer felkészítésében ezek ellen. A védőoltás a kutya szervezetében ellenanyagválaszt provokál, ami segít a később támadó valódi kórokozót leküzdeni. A védőoltások hatására termelődött ellenanyagok azonban nem minden esetben eredményeznek teljes védelmet és nem minden kutyában hatnak egyformán. Ezért lehetőleg még a megfelelően beoltott kutyákat is távol kell tartami a fertőzésektől. Ennek okairól később bővebben írunk. Az első oltás beadatására 6-8 hetes életkorban kerüljön sor, mert néhány kölyökben az anyai ellenanyagok mennyisége ekkorra már a kritikus érték alá csökken. Ezt 3-4 hetente kell megismételni úgy, hogy az utolsó 12 hetes életkor után essen. Addigra ugyanis az anyai ellenanyagok szintje biztosan olyan alacsonyra csökken, hogy a kölyök képes az oltásra reagálni. Vannak olyan védőoltások is, amelyeket nem adunk be addig, amíg az anyai ellenanyagok szintje magas, mert kicsi a korai fertőzés valószínűsége. Erre példa a veszettség elleni vakcina, amit Magyarországon jogszabály ír elő a kutyák számára, de csak 3 hónapos kor után. Az alapoltásokat követően a vakcina gyártók és az ellenőrző szervek vizsgálatain alapuló időpontban kell a kutyát újraoltani. A már említett veszettség esetében viszont a hatályos jogszabályokat kell betartani, vagyis monovalens (csak a veszettség elleni) vakcinával kell a kölyköket 3 és 4 hónapos koruk között, majd 6 hónapon belül beoltani. Ezt követően évenkénti újraoltást ír elő a törvény. A többi oltóanyag esetében pedig ajánlott az oltási utasítás szerint eljárni, mert csak ez garantálja a legjobb védőhatást. Az utóbbi években sok hiedelem és köztük nem egy tévhit terjedt el a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Az igazság ezekkel szemben az, hogy a védőoltásoknak valóban lehet kára, de az nem közelíti meg a vakcinázás elmaradásából származó veszélyeket. Az oltások beadása csekély, azok elmaradása viszont súlyos kockázattal jár. Az oltási reakciók ritkák és általában enyhe lezajlásúak. Ajánlott előre tájékoztatni az állatorvost, ha ilyen reakció előfordult már a kutya múltjában, mert ennek ismeretében más oltóanyag használatával vagy a védőoltás beadásával egyidőben végzett megelőző kezeléssel a mellékhatás kockázata csökkenthető. Emellett ismertetni kell a kutyánál tapasztalt egyéb problémákat, a korábbi súlyosabb megbetegedéseket és a fennálló gyógykezeléseket is. A leggyakoribb oltási reakciók enyhe lezajlásúak. Általában néhány órán belül a védőoltás beadása után kezdődnek, esetleg néhány napon belül és legfeljebb néhány napig tartanak. A tünetek:
Szerencsére még a fentieknél is sokkal ritkábban találkozunk súlyos oltási reakcióval. Ezek általában allergiás eredetűek és az oltás beadását követő néhány perc - egy órán belül jelentkeznek. Minden mellékhatást azonnal kezeltetni kell. Az esetleges nemkívánatos oltási reakciók miatt nem indokolt a védőoltások elhagyása. Bár jól hangzik, de bizonyára tévhit, hogy a rendszeres védőoltás túloltásnak számít és megrövidíti a kutyák életét. Ma Európában azoknál a nemzeteknél a leghosszabb ugyanis a kutyák átlagos élettartama, amelyek a legrendszeresebben oltatnak. Sok országban egyáltalán nem számít ritkaságnak a 20 év körüli kutya, míg ahol laza az oltási fegyelem, ott 5-10 év is nagy idő. Az oltást megelőző vizsgálat legalább olyan fontos, mint maga a védőoltás, ezért nem ajánlott utcai tömegoltásra vinni a kutyát. Ma már számos olyan betegség kialakulása ellen védekezhetünk védőoltással, amelyek korábban tömegesen szedték az áldozataikat a kutyák között. Mivel minden kutya esetében azon betegség elleni védőoltás a legfontosabb, amiben megbetegszik, ezért a vakcinázással megelőzhető kutyabetegségeket nem fontossági, hanem alfabetikus sorrendben tárgyaljuk: Babéziózis A Babesia canis egysejtű patazita, ami a kutya vörösvértesteiben szaporodik. Heveny formában magas láz, gyorsan kialakuló vérszegénység és kávébarna színű vizelet a legjellemzőbb tünet. Idült formája nagyon változatos lehet. A kutyákba a Dermacentor pictus nevű kullancsfaj oltja be a kórokozót. Védekezni a kullancsok távoltartásával és védőoltással lehet. Az eddig piacra dobott egyik oltóanyag sem biztosít 100%-os védelmet. Magyarországon jelenleg nem kapható babéziózis elleni oltóanyag. Bőrgombásság A kórokozót sok kutya tünetmentesen hordozza, de egy részük megbetegszik. Leggyakrabban a Microsporon canis nevű gombafaj okozza, ami a bőr felületes rétegét betegíti meg. A fertőzésre az ember is fogékony. Leggyakrabban kör alakú szőrtelen, piros szegélyű, később felrakódásos foltok formájában jelentkezik. A védőoltás mind megelőzésre, mind pedig gyógykezelésre használható. Ahol előfordult már a megbetegedés, ott minden kutyát javasolt beoltatni. Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) A betegség vírusa a kutya máját támadja meg és gyors elhullást okozhat. Minden korcsoport fogékony rá, a leggyakoribb fiatal állatokon. A fertőzött kutyákkal való érintkezés útján terjed. Az átesett állatok sokáig, akár fél éven át is üríthetik a vírust. Súlyos lezajlású megbetegedés, ami bágyadtsággal, étvágytalansággal és magas lázzal kezdődik. Az érintett kutyák nyálkahártyái sápadtak, hányás és hasi fájdalom jelentkezik, később sárgaság és vérzések is. A gyógyulási szakban a szaruhártya ödémája kék színűvé színezi a kutyák szaruhártyáját. Ezt a régi, a fertőző májgyulladást okozó 1-es típusú adenovírusból (CAV-1) készült vakcinák idejében sokszor észleltük a védőoltások után is, de ma már az enyhébb lezajlású felső légúti megbetegedést okozó 2-es tipusú vírusból (CAV-2) készülnek a vakcinák, amelyek a keresztvédelem miatt tökéletes védelmet nyújtanak az 1-es tipus ellen is. Minden kutyákat ajánlott a májgyulladás ellen beoltatni. Giardiózis A Giardia lamblia egysejtű parazita, ami gyomor-bélrendszeri megbetegedést okozhat. A leggyakoribb tünet a hasmenés, ami általában nyálkás. A kórokozó a bélsárral ürül és a fertőzött ivóvíz, közvetlen érintkezés vagy pedig a hordozó állatok elfogyasztása révén terjed. A kölykök megbetegedése súlyos problémát jelenthet, különösen ott, ahol több kutyát tartanak együtt. A védőoltás használata ott javasolt, ahol gyakori a probléma. Magyarországon nem kapható vakcina ellene. Kennel köhögés A Bordetella bronchiseptica egy baktérium, ami légzőszervi betegséget okozhat kutyában. Rendszerint más kórokozókkal együtt betegíti meg a kutyákat, így a társfertőzéstől függően nagyon eltérő lezajlású járványok alakulnak ki. Ilyen kórokozó a 2-es típusú adeno-, a parainfluenza, a herpesz- és a reovírus, valamint a szopornyca vírusa. Gyakran jelentkezik kutyapanziókban (angolul boarding kennel), innen a neve. A beteg kutyák köhögnek. A köhögés kezdetben csattanó és száraz. A megbetegedést étvágytalanság is kísérheti. A legtöbb kutya egy-két héten belül meggyógyul. Ritkán tüdőgyulladás is kialakul, ilyenkor nedvessé válik a köhögés. Nagyon ragályos betegség, az együtt (pl. kennelben) tartott állatokat gyorsan megbetegíti. Leginkább a többkutyás háztartásokban és a tenyészetekben élő, valamint a kiállításokra vagy panziókba kerülő kutyákat ajánlott beoltatni ellene. Ez a vakcina sem kapható nálunk. Koronavírus okozta bélgyulladás A parvovírus okozta megbetegedésnél enyhébb lezajlású, általában a fiatal kölyköket érintő megbetegedés, ezért leginkább a tenyész-szukákat ajánlott évente védőoltásban részesíteni ellene. Leptospirózis A leptospirózist a Leptospira interrogans nevű baktérium okozza, aminek sok szerotípusa létezik. Mivel ezek a szerotípusok nem vagy csak részben adnak keresztvédelmet egymás ellen, különböző nevet kaptak. A kutyákat leggyakrabban a pomona, a canicola és az ichterohemorrhagiae szerotípusba tartozó leptospirák betegítik meg. Ezeket fertőzött patkányok vagy kutyák vizeletével szennyezett ivóvízzel kerülnek a védtelen kutyák szervezetébe és a szerotípustól is függően heveny vagy idült megbetegedést okoznak. A heveny forma jellegzetes tünetei a magas láz, az elesettség, a hányás, a hasmenés és a sárgaság. Sok kutya elpusztul. A kezeletlenül átvészelők és az idülten megbetegedők hosszú ideig, akár 1 évig is üríthetik a kórokozót. A leptospirák az embert is megbetegíthetik, így az ellenük való védekezés mindannyiunk közös ügye. A betegség elleni immunitás viszonylag rövid, ezért ajánlott évente kétszer minden kutyát beoltani a leptospoitózis ellen. Lyme kór A Borrelia burgdorferi egy spirális baktérium, ami a leggyakrabban visszatérő heveny izületgyulladást és sántaságot okoz kutyákban, olykor étvágytalansággal és levertséggel jár, valamint szív, idegrendszeri és vese szövődményekkel. A kórokozót az Ixodidae családba tartozó kullancsok oltják a kutyákba. A betegség gyakori, sokszínűsége miatt mégis nehéz diagnosztizálni. A szív, idegrendszeri és veseelváltozások gyakran visszafodíthatatlanok, ezért a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. Ez a kullancsok távoltartásából és védőoltásból áll. Minden olyan kutyát tanácsos beoltatni, amely kullancsokkal fertőződhet. Parvovírus okozta bélgyulladás A kutyák parvovírusa a 70-es évek végén keletkezett mutáció révén a macskák pánleukopéniájának (fertőző gyomor-bélgyulladásának) vírusából. Először 1978-ban izolálták az egyesült államokban, majd gyorsan elterjedt. Nagyon ragályos, többnyire halálos kimenetelű betegség. A megbetegedett állatok elesettek, étvágytalanok, gyakran lázasak, ismételten hánynak és hasmenésük van, emellett hasi fájdalmat mutatnak és gyorsan kiszáradnak. Néhány kutya hírtelen elpusztul, mielőtt a tünetek kialakulhatnának. A beteg kutyák bélsara hamar vízszerűvé, véressé és jellegzetesen bűzössé válik. Ezzel, illetve hordozó, de egészséges állatok bélsarával is ürülhet a vírus, ami nagyon ellenálló, ezért a külvilágban hónapokat-éveket is túlélhet. Ellenáll a legtöbb fertőtlenítőszernek is. A védőoltások megjelenése előtt ez a betegség pusztította el hazánkban is a legtöbb kutyát, de az oltatlan állatok között még ma is szedi áldozatait. A modern vakcinák megbízható védelmet nyújtanak ellene. Mivel a kórokozó ragályfogó tárgyakkal (pl. cipőtalpra tapadva) is terjeszthető, ezért az ellene való védőoltás kivétel nélkül minden kutya esetében javasolt. Szopornyica Vírusos megbetegedés, ami különösen kölykökben okoz súlyos lezajlású, esetenként halálos kimenetelű légúti, emésztőszervi és/vagy idegrendszeri tüneteket. Általában szemváladékozás, étvágytalanság és láz kíséri. Sokszor köhögés, hányás, hurutos hasmenés vagy idegrendszeri tünetek is társulnak hozzá. Idült formája a talppárnák és az orr hámjának megvastagodásával jár. Az átesett kutyáknál nem ritka a fogfejlődési rendellenesség sem. A vírus ürül a fertőzött állatok orr- és szemváladékával, nyálával, bélsarával, valamint a kilélegzett levegővel is. Leginkább 1 éves kor alatt és általában a beteg állattal való érintkezés révén fertőződnek meg a kutyák, a kitüsszögött víruspartikulák vagy a fertőzött edények, környezet révén. Nagyon ragályos, különösen a városi környezetben tartott kutyák között jelentkeznek járványok. A fertőzött kutyák soha nem szabadulnak meg ezektől a vírusoktól, amiket időnként vagy folyamatosan később is ürítenek. A szopornyica elleni védőoltás megbízható védelem kialakulásával jár, ezért kivétel nélkül minden kutyát ajánlott beoltatni. Tetanusz A Clostridium tetani egy baktérium, ami a mély sebekbe jutva elszaporodik és az általa termelt méreganyag görcsös idegrendszeri tüneteket okoz. Elsősorban vadászkutyákat betegít meg és nagyon súlos lezajlású, ezért mélyreható sérülések esetén érdemes beoltatni őket. Veszettség Minden esetben halálos kimenetelű megbetegedés, aminek komoly közegészségügy jelentősége is van. Magyarországon kötelező legkésőbb 4 hónapos kortól minden kutyát rendszeresen beoltatni ellene. Az oltási programot a kutyák számára egyedileg, a járványtani körülményeket figyelembe véve kell megtervezni. Azokat a védőoltásokat, amelyeket minden kutyának meg kell kapnia, "mag" (angolul: core) oltásoknak nevezzük. Ebbe a magba a fertőző májgyulladás, a leptospirózis, a parvovírus okozta bélgyulladás, a szopornyica és a veszettség elleni védőoltás tartozik. A többi, "nem mag" oltásokat egyedi mérlegelés alapján javasolja az állatorvos. Ez utóbbiak közül nálunk a bőrgombásság, a Lyme-kór, a koronavírus és a tetanusz elleni védőoltás kapható. 1.) Minden kutyának ajánlott alapoltások Parvovírus okozta bélgyulladás ellen a járványtani környezettől függ az első oltás időpontja. Ez általában 6 hetes életkor, de lehetséges előbb és később is oltani a kölyköket. Az első oltást legkésőbb 8 hetes korig minden kölyöknek tanácsos beadatni, majd 2-4 hetente ismételni addig, amíg az oltás a kutya 12 hetesnél kora után esik. Más protokollok s léteznek, pl. Angliában 8 és 10 hetes életkorban oltanak ellene, hogy a kölyök már 11 hetes életkorban az utcára vihető legyen. A jelenleg Magyarországon kapható vakcinákat évente ajánlott ismételten beadatni. Fertőző májgyulladás és szopornyica ellen 8 hetes életkorban tanácsos az oltásokat elkezdeni, majd 2-4 hetente ismételni úgy, hogy az utolsó alapoltást 12 hetes életkora után kapja a kölyök. Ezt követően évenkénti emlékeztető oltás javasolt. Leptospirózis: Általában az előbb felsorolt vakcinákkal együtt, évente oltunk ellene. Főleg a fertőzésnek fokozottan kitett, tehát vadász és "férgező" kutyákat évente legalább kétszer ajánlott beoltatni. Veszettség: Az első oltást a törvényi előírás alapján minden 3 hónaposnál idősebb kölyöknek 1 hónapon belül be kell adatni. Az ismétlése fél éven belül majd évente kötelező. Előírás az is, hogy az első két oltás csak monovalens, tehát egyedül veszettség elleni komponenst tartalmazó vakcinával lehet elvégezni. Az évenkénti ismétlések kombinált vakcinákkal is történhetnek. Rendkívül súlyos közegészségügyi jelentősége miatt Magyarországon minden kutyának kötelező. 2.) Egyedi elbírálás alapján ajánlott (nem mag) védőoltások Lyme-kór: Az első védőoltás 12 hetes kortól adható be, amit 3-5 hét múlva, majd évente kell ismételni. Kennelköhögés: Szinte minden sétáltatott vagy nagy csapatban tartott kutyának ajánlható. A betegség a fiatal, az idős és a légcsőszűkületben szenvedő kutyák körében a legsúlyosabb lezajlású. Bőrgombásság: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható 8 hetes életkortól. Koronavírus: Kizárólag csak a tenyész-szukákat ajánlott évente beoltatni ellene. Tetanusz: Leginkább vadászkutyák talppárnájának sérülése során, valamint a fogváltáskor jelentkező megbetegedés. Megelőzésre az első oltás 4 hónapos életkortól adható be. Ismételni kell 4-8 hét, majd 1 év múlva. Ezt követően kétévente kell ellene oltani az immunitás fenntartása érdekében. Ajánlott oltási program Az elmondottak alapján minden kutyára saját, elsősorban a szülők védőoltásaitól, a kutya fajtájától, tartási körülményektől és a környezetben előforduló megbetegedésektől függő oltási programot kell összeállítani. Az alábbiakban a leggyakrabban ajánlott protokollt ismertetjük. 6 hetes korban (csak szükség esetén):
8 hetes korban:
10 hetes korban:
14 hetes korban:
16 hetes korban:
A veszettséget fél, a többi védőoltást 1 év múlva kell megismételni Az oltás eredménytelenségének okai Nagyon kellemetlen, amikor a kutya megbetegszik egy betegségben, amelyik ellen be lett oltva. A védőoltások nem nyújtanak abszolút védelmet, aminek sok oka lehet. Az alábbiakban a leggyakoribb ilyen okokat igyekszünk az alábbiakban felsorolni: Az anyai ellenanyagok gátló hatása Amikor a kiskutya megszületik, ellenanyagokat kap az anyjától. Ez részben az anyaméhben, annak falán keresztül, de nagyobb részt az első napokban fogyasztott anyatejjel (föcstej) következik be. Ezek kicsi fehérjék, amelyeket az egyik fehérvérsejt típus, az ún. B-limfociták termelnek és amelyek a kórokozók bizonyos felületi fehérjéihez kötődve károsítják azokat. Az anyától kapott ellenanyagok azon betegségek ellen védik a kicsiket, amelyeken az anyakutya átesett vagy amelyek ellen védőoltást kapott, ezért a szervezete ellenanyagokat termel ellene. Az anyai védelemre addig van szükségük a kölyköknek, amíg a saját immunrendszerük képes nem lesz hasonló áthangolódásra, az immunválaszra vagyis az ellenanyagok termelésére. Ezért az anyai ellenanyagok hetek-hónapok alatt lebomlanak. Ennek sebessége az egyes állatra jellemző, egyedenként változó, több tényezőtől is függ. Általában az egészséges anyától származó, nem nagy alomszámú, a bélférgesség ellen időben kezelt és betegségeken át nem esett, megfelelő környezetben tartott és jól táplált kutyakölykökben tovább tart. A betegségek és a stressz felgyorsítják a kiürülést és rövidebb az anyai védelem akkor is, ha a kölykök kevesebb föcstejhez jutottak. Pl. a fedeztetés ellőtt parvovírus ellen beoltott anyák kicsinyei akár 3 hónapig is védettek maradhatnak a betegség ellen, míg a rendszeresen nem immunizált anyák kölykei 5 hetes korban már fogékonnyá válhatnak. A természetben a kölyök együtt élnek bizonyos kórokozókkal, amelyek jelenléte a gyengülő anyai immunitás időszakában ellenanyag-termelést produkál anélkül, hogy betegséget okoznának. Így ezek a kórokozók nem is idéznek elő járványokat, csak egyedi megbetegedéseket, ha hiba csúszik a folyamatba. Kellemetlen tulajdonsága az anyai ellenanyagoknak, hogy amíg jelen vannak, addig megakadályozhatják a védőoltásokra adandó immunválasz kialakulását is. Ahogy csökken a szintjük, a kölyök egyre fogékonyabbá válik a betegségekre. Ez az optimális időpont a védőoltások megkezdéséhez is. A korábbi példánál maradva, ha a kölyköt akkor oltjuk be parvovírus ellen, amikor még magas az anyai védőanyagok szintje a szervezetében, akkor az oltás nem eredményez immunválaszt és a kölyök később védtelen lesz. Ha viszont túl sokáig várunk a védőoltás beadásával, akkor megbetegedhet, amikor az anyai ellenanyagok szintje a kritikus érték alá csökken. Az lenne az ideális, ha a védőoltásokat akkor adnánk be, amikor az anyai ellenanyagok szintje lecsökken. Azonban annak a megállapítása, hogy az adott állat esetében ez mikor következik be költséges és nem is gyakorlatias feladat, ezért a védőoltásokat az átlagos kiürülési időhöz igazítva kezdjük meg, majd rendszeresen ismételjük. Vagyis az egyetlen gyakorlatias megoldás az alapoltások ismétlése ebben az időszakban. Az alapoltások befejezéséig ajánlott a kölyöket izoláltan kell tartani az idegen kutyáktól, mert könnyen megfertőződhetnek a különböző kórokozókkal. Az oltásokat általában 6-8 hetes korban kezdjük meg és 3 hetente ismételjük, amíg az utolsó oltás 12 hetes kor utánra esik. Természetesen, attól függően, hogy mely betegségek ellen vakcinázunk, nagyon sok oltási protokoll létezhet. Ha korábban fertőző betegség fordult elő ott, ahol a kutya él, akkor már 6 hetes korban vagy az előtt ajánlott az oltásokat elkezdeni. Ha a kutya nem szopott anyatejet az első napokban, akkor az oltóanyagtól függően akár 2-4 hetes kortól vakcinázható. E sorok írója két évet praktizált az Egyesült Államokban és másfél évet Nagy-Britanniában is. Az amerikaiak a már elmondottak szerint járnak el, a britek viszont attól eltérően. Mivel a kutyák adaptációra nagymértékben alkalmas ún. korai szocializációs időszaka 12 hetes korban zárul és később már nem pótolható, ezért ott szinte kivétel nélkül minden kutyát beoltatnak 8 és 10 hetes életkorban és 11 hetesen már az utcára visznek. Ez nálunk is csupán döntés kérdése, amit minden kutyatartónak érdemes megbeszélnie az állatorvosával. A védőoltás óta eltelt idő A védőoltások nem azonnal eredményeznek immunitást. Általában 7-10 napra, néha 2-3 hétre is szüksége van a szervezetnek a megfelelő immunválasz kialakítására. Ráadásul a védőoltás leköti az ún. nem specifikus immunitást is, ami válogatás nélkül minden kórokozó ellen véd, így a vakcina beadását egy fokozottan érzékeny időszak, az ún. negatív fázis követi, amikor az állatok még a megszokottnál is fogékonyabbak a fertőzésekre. Hasonló a helyzet akkor, ha a kölyök már megfertőzött azzal a kórokozóval, ami ellen beoltják. Vagyis megbetegedhet a kölyök, akár közvetlenül a védőoltás beadása előtt, akár mindjárt utána fertőződik meg. Ha túl hosszú idő telt el a védőoltás óta, az is fogékonnyá teheti a kutyákat. A vakcina okozta védőhatás hossza függ a betegégtől, a vakcina típusától és a kutya immunrendszerétől is. Az sem mindegy, hogy milyen fajtájú és milyen környezetben él a kutya. Egyes oltóanyagok évekig tartó, mások viszont 1 évnél is rövidebb védelmet eredményeznek. Az előbbire példa a tetanusz, az utóbbira pedig a leptospirózis elleni vakcina, aminek a hatása legfeljebb 6 hónapig tart. Az, hogy egy védőoltás meddig véd, a vakcina gyártója és az ellenőrző szervek vizsgálatai határozzák meg. Az oltást végző állatorvosoknak az ő előírásaikat kell követniük, ellenkező esetben nem garantálható az optimális védőhatás, az állatorvos pedig perelhető. Ha egy oltóanyagot évente javasol a gyártó megismételni, akkor ragaszkodni kell ehhez. Ha pedig 2 évente, akkor viszont értelmetlen az állat gyakoribb beoltása, hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik. Az oltóanyag hatékonysága A legtöbb vakcina nagyon hatékony, de ez sem jelent 100%-os védelmet. A parvovírus vakcinák pl. a kutyák 80-90%-át védik meg a fertőzéstől. Ráadásul a különböző oltóanyagok eltérő kórokozó törzseket is tartalmaznak és különböző vivőanyaggal készülnek, ami mind befolyásolja a védőhatásukat. Emellett az is előfordulhat, hogy a vakcina tönkrement (inaktiválódott). A tárolás és a szállítás során ugyanis sok minden történhet, ami hatástalanná váláshoz vezethet. A leggyakoribb ilyen probléma a vakcina felmelegedése. Ha ez bekövetkezik, inaktiválódik az oltóanyag, ami leggyakrabban a benne található gyengített élővírusok elpusztulásának a következménye. Hasonló eredménnyel jár az is, ha ultraibolya fény éri. Ezért kell a vakcinákat sötét és hideg helyen tárolni. Az ilyen jellegű károsodások ritkák, leggyakrabban a hosszú ideig tartó áramkimaradások és a vakcina postai szállítása során következnek be. Emiatt mi csak olyan helyről rendelünk oltóanyagot, ahonnan megfelelően hűtve szállítják házhoz. Ez többletköltségekkel jár, de a fokozott elővigyázatosság kifizetődik. A védőoltás beadása Sokan hiszik, hogy ennél mi sem egyszerűbb. A vakcina gyártója viszont pontosan előírja a beadás helyes módját. Az első lépés mindig a kutya klinikai vizsgálata, aminek során azt is el kell dönteni, hogy oltható-e az állat? A legtöbb oltóanyagot bőr alá fecskendezzük, de van olyan is, amit az izomzatba vagy az orrjáratokba kell bejuttatni. Az élővírusos oltóanyagokat előírásszerűen aktiválni kell a beadás előtt. Tekintettel kell lenni arra is, hogy mindig a megfelelő mennyiségű vakcinát adjuk be. Az oltóanyag gyártója határozza meg azt is, hogy mikor és mennyi időnként kell az alap és az ismétlő oltásokat beadni. Ha pl. az első oltást 2-4 hét múlva javasolják megismételni, az azért van, mert ezzel az ütemezéssel biztosítható a legjobb védőhatás. A mechanizmus ebből a szempontból hasonlít a focira, amennyiben egy labdát akkor lehet a legmesszebbre rúgni, ha az már gurul. Az immunrendszer is felpörög az első oltás után, majd a megfelelő időpontban beadott második (vagy harmadik) oltás hozza meg a hosszú távú védettséget, ezért ebben a vonatkozásban is a gyártó utasításait kell pontosan betartani. A kutya reakcióképessége Az, hogy a kutya megfelelően működő immunrendszerrel rendelkezzen, ugyanolyan fontos, mint az oltóanyag minősége vagy beadása. Ha egy állat nagyon fiatal, az immunrendszere még éretlen és alkalmatlan lehet a megfelelő immunválasz kialakítására. Hasonló a helyzet, ha a kutya olyan betegségben szenved, ami legyengíti vagy lefoglalja az immunrendszerét. Ilyenek pl. a lázas és a parazitás megbetegedések. Egyes gyógyszerek egyidejű alkalmazása és a stressz helyzetek szintén gátolhatják az immunválasz kialakulását. Az egyes kutyafajták érzékenysége és reagáló képessége is különböző lehet és a kutya tápláltsági állapota is meghatározhatja a védőoltások eredményességét.
Dr. Csikós Károly |
||
|
© Minden jog fenntartva. MANCSOK |