Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

küllemápolás

egészségvédelem

betegségek

tenyésztés

vissza

mentsen életet

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya alomnevelése

 

A fialást követő első 3 hétben a szuka sok időt tölt az alommal és általában még az evésre és a sétálásra is csak nehezen vehető rá. Ezt követően a kölykök elkezdik felfedezni a világot és egyre többet kell foglalkozni velük.

Az alomnevelést több témára osztva tárgyaljuk, mint az első hetek történései, a szoptató szukák takarmányozása, a dajkásítás, a kölykök mesterséges felnevelése és kiegészítő etetése, az alom egészségvédelme és az alomnevelés során jelentkező tipikus problémák.

 

Az első hetek

 

Az újszülöttek kezdetben 32 °C körüli külső hőmérsékletet igényelnek, ami néhány nap után lassan és fokozatosan csökkenthető. A leghelyesebb a viselkedésüket figyelni. Ha állandóan összefekszenek, akkor fáznak, ha pedig szerte-szét hevernek, akkor melegük van. Az anyának ez a hőmérséklet túl magas, ezért is fontos, hogy legyen lehetősége félrevonulni a szoptatások közti szünetekben.

Érdemes az első napon egyesével ellenőrizni vagy állatorvossal ellenőriztetni, hogy nem áll-e fenn valamely nyilvánvaló születési rendellenesség, mint a hasadt szájpadlás vagy a végbél hiánya. Az egészséges kölykök erősek, sokat alszanak, jól esznek és közben a hasuk kigömbölyödik. Olykor egy-két kölyök nagyon lemarad a testvéreitől. Ezeket ajánlott elkülönítve felnevelni vagy elaltatni, különben a kórokozó ürítésükkel veszélyt jelenthetnek az alom többi tagjára is.

A kutyák fogatlanul, vakon és süketen születnek. A tejfogaik 2-4 hetes korban kezdenek kitörni és általában 8 hetes korra jelenik meg mind. A szemük 12-15 napos korban nyílik ki, de csak 4 hetes korukra látnak jól. A kölykök szivárványhártyája kezdetben mindig kék színű, ami később általában megváltozik. A fülük 14-17 napos korban nyílik ki, de csak 4 hetesen hallanak rendesen. Általában 1-2 hetes korra már intenzíven kúsznak. 16 napos koruk körül kezdenek járni és 3 hetes korra már rendesen járnak. 4 hetes korra követik egymást vagy a betett játékokat. Rövidesen elkezdenek a kutyákra jellemző verekedést játszani, miközben fokozatosan felfedezik a környezetüket is.

A fialást követő első szoptatás után ajánlott kicserélni az alomanyagot. Ehhez tegye a kölyköket egy biztonságos és meleg helyre. Az első 2 héten az anya általában tisztán tudja tartani az ellető ládát, de a fialás után betett alomanyagot időnként cserélni kell. A 3. héttől kezdenek el a kölykök maguktól üríteni, ami gyakoribb alomcserét tesz szükségessé. 4 hetes korban pedig már annyira aktívak, hogy nagyobb mozgástérre van szükségük, ezért elhagyják az ellető ládát.

Az első hetekben az újszülött kölykök ideális tápláléka az anyatej, aminek mennyisége és összetétele a szoptatás alatt az alom igényeinek megfelelően változik, ezért optimális fejlődést biztosít a számukra. Ennek ellenére az első 24 órában 10%-nál kisebb súlyveszteség érheti a kölyköket, de 7-10 napos korukra már megduplázzák a születési testtömegüket. Ezután a szoptatás teljes ideje alatt naponta annyiszor 2-4 grammot gyarapodnak, amennyi a felnőtt korra várható testtömegük kilogrammban, vagyis egy felnőtten átlagosan 10 kg-os fajta kölykei 20-40 grammot vesznek fel minden nap. Ezt ajánlott rendszeres ellenőrizni és feljegyezni.

Kezdetben az a normális, ha az újszülöttek két szopás között alszanak. Ha a szukának nincs elég teje, akkor inkább sírnak. Ezt gyakran az anya valamely egészségügyi problémája, legtöbbször a méhben visszamaradt magzat vagy magzatburok okozza, ezért mielőbb állatorvoshoz kell fordulni vele. Ezt kell tenni akkor is, ha a szuka nem eszik vagy más betegségre utaló tünetet mutat. Ha a tejhiány oka nem orvosolható, akkor dajkásítással vagy mesterségesen felneveléssel kell próbálkozni, illetve a szoptatás mellé kiegészítő táplálást kell biztosítani a kölyköknek. Ezekről később lesz szó.

Az egészséges szuka hüvelyéből az első napok után csökkenő mennyiségű és egyre tisztább, nyers tojásfehérjére emlékeztető nyúlós váladék ürül akár a 4. hétig is. A váladék távozását segíti a szuka rendszeres mozgatása. Ezt és a tejmirigyeket is ajánlott rendszeresen ellenőrizni. Ha nagyobb mennyiségű, gennyes jellegű, huzamos ideig fennmaradó hüvelykifolyást észlel, illetve ha az emlőkből a szokásos tej helyett véres tej vagy sárgászöld színű genny fejhető, esetleg valamelyik tejmirigyben szokatlan duzzanat jelentkezik, akkor forduljon azonnal állatorvoshoz.

A kölykök hátulsó lábainak belső oldalán magasan található fattyúujjat (farkaskarmot) tanácsos mielőbb eltávolíttatni. A kutyáknak az elülső lábán mindig 5, a hátulsó lábán pedig normálisan 4 ujj van. Ezért az elülső végtagon belül található, a talajt el nem érő fattyúkarmok megléte a kutya normális tulajdonsága. A hátulsó végtag farkaskarmai viszont számfeletti ujjnak tekinthetők, vagyis valójában az ősökre való visszaütés (atavizmus), mert a kutya farkas ősének a hátulsó lábain is 5 ujj van. Ez – néhány fajta kivételével – nem kívánatos tulajdonság, mert gyakran sérül meg. A hiánya viszont nem okoz problémát a kutyáknak. Ezért a születés utáni napon ajánlott megvizsgálni, hogy van-e a kölykök hátulsó lábain fattyúujj, és ha igen, mielőbb keresse fel az állatorvost. Az eltávolítást ugyanis a legjobb 1-2 napos életkorban elvégeztetni. Az elülső végtag fattyúujjait azonban nem szabad eltávolítani, és érdemes figyelembe venni azt is, hogy egyes fajtáknál kívánatos a karkaskarom megléte.

Mindig sok vita övezte a farokcsonkolás kérdését. A hívei azzal érveltek, hogy sok sérülés előzhető meg vele. A laikusok gyakran emlegették azt is, hogy a hiúz meg az ember is elvan farok nélkül, és hogy az ivartalanítás is csonkolás. Ezeknek az érveknek azonban nem sok alapjuk volt, hiszen ma már általában tilos a farokcsonkolás és emiatt kiderült, hogy valójában kevés kutya farka sérül meg. Emellett ma már azt is tudjuk, hogy a farok sokféle feladatot lát el. Szerepet játszik a kutyák kommunikációjában és a mozgásában is. A farokcsonkolás ezért zavart okoz ezekben. A csonkolt farkú kutyák testbeszédét gyakran félreérti a többi kutya, aminek számos káros következménye lehet, mint az agresszió, illetve a szorongás vagy a félelem, de más viselkedési zavarok is jelentkezhetnek miatta. A farok hiánya emellett mozgászavarhoz és más mozgásszervi problémákhoz is vezethet. Olykor pedig előfordulhatnak még ezeknél is súlyosabb szövődmények. Néha fájdalmas idegszövet károsodás (neuróma) alakul ki a csonkolás következtében, emellett gyakrabban jelentkezik miatta vizelet visszatartási rendellenesség (inkontinencia) és gátsérv is. Máskor meg vérmérgezést okoz a beavatkozás, ami a kölyök elhullásához vezethet. Ezért elmondható, hogy a farokcsonkolás kevés sérülést előzött meg, de sok kutya nyomorodott meg miatta. Emiatt még akkor is kerülni kell a farok kozmetikai célú csonkolását, ha jogszabály nem tiltja.

Ha szükség van a farokcsonkolásra, ellenőrizni kell, hogy az legálisan elvégezhető-e az adott fajtában. Erre egyre kisebb esély van. A kutyának ezért rendelkeznie kell származási lappal és el kell látni tartós egyedi megjelöléssel (mikrochippel) is! Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a megcsonkolt állatokat általában nem lehet kiállításokra vagy versenyekre vinni, és az állatorvosi kórlapot meg kell őrizni, ami hitelt érdemlően bizonyítható legyen a beavatkozás szabályossága. Ezek hiányában állatvédelmi okokból senkinek sem ajánlható csonkolt farkú kutya megvásárlása!

vissza az elejéhez

 

A szoptató szukák takarmányozása

 

A szoptatás ideje alatt az anyák tápanyagigénye drámaian fokozódik, néhány nappal a fialás után már az eredeti adag többszörösét is igényelhetik. A szukák termelte tej mennyisége eleinte az alom méretével együtt nő, és a kölykök 3 hetes korára éri el a csúcsát a tejtermelés. A szoptató szukák a rendkívül nagy tápanyagigény miatt a szokásosnál magasabb energia és tápanyagtartalmú táplálékot kapjanak, amit igény szerinti mennyiségben (ad libitum) ajánlott biztosítani a számukra. Így érhető el a legkönnyebben, hogy sokszor és sokat egyenek a jobb minőségű takarmányból, hogy képesek legyenek a megnövekedett szükségletet fedezni. A legjobb egy kölyök- vagy szoptató szuka tápot, illetve a szokásosnál magasabb fehérje tartalmú, vitaminokkal és csonterősítővel kiegészített házi kosztot választani.

Sokan adnak tejet a szukáknak a szoptatás időszakában. Ez nem ajánlható, mert kockázatos. Csak akkor van haszna, ha a kutya egészen biztosan teljesen meg tudja emészteni a tejcukrot, amit nehéz bizonyítani. Ellenkező esetben inkább árt, mert az emésztés zavara miatt tápanyagokat veszíthet a szuka a bélsarával. A bőséges ivóvízellátás viszont nélkülözhetetlen a szoptatás ideje alatt.

Ha a szuka nagy almot nevel, akkor a kölykök kiegészítő etetését már 3 hetes korban ajánlott elkezdeni.

vissza az elejéhez

 

Dajkásítás

 

Az újszülött kölykök általában könnyen dajkásíthatók más szoptató szukához. Erre akkor van szükség, ha valamely oknál fogva egyáltalán nem jutnak anyatejhez, vagy olyan sok kölyök van egy alomban, hogy az anya nem tudja mindet felnevelni. A dajkásításhoz egy hasonló időpontban vagy valamivel később fialt szukát érdemes választani, amelyik képes és hajlandó is elfogadni és felnevelni a kölyköket. Egy álvemhes szuka is megfelel erre a célra. A leghelyesebb minél korábban sort keríteni a dajkásításra, mert idővel csökken a szukák fogadókészsége. A dajkakutya fajtájának nincsen jelentősége, de a nevelőképességet korlátozhatja a testméret.

vissza az elejéhez

 

Az elárvult kölykök mesterséges felnevelése

 

A kölykök mesterséges felnevelése sok munkával jár, és nem mindig hoz sikert. Akkor van szükség rá, ha az anya elpusztul, nincsen teje, vagy elpusztítaná a kölykeit, és azok nem dajkásíthatók. Ilyenkor nekünk kell biztosítani a kölyök számára a legalapvetőbb életfeltételeket, vagyis

  • a tiszta és meleg környezetet,
  • a táplálást és
  • az ürítés elősegítését is.

Az újszülötteket egy jól kibélelt, szökésbiztos dobozban kell elhelyezni. A kezdetben 32 °C körüli külső hőmérsékletet néhány nap múlva lassan és fokozatosan, a kölykök igénye szerint ajánlott csökkenteni. Ennek érekében figyelni kell a kölykök viselkedését, mert ha fáznak, akkor állandóan összebújnak, ha pedig melegük van, akkor egymástól elhúzódva, szanaszét fekszenek.

Ha egy mód van rá, lehetővé kell tenni, hogy a kölykök szopjanak is az első 12-24 órában, mert ilyenkor veszik fel az ellenanyagokban gazdag föccstejet (kolosztrum), ami a ragadozók esetében az anyai immunitás kialakításának a legfőbb útja. Ha ez nem történt meg, akkor állatorvoshoz kell fordulni, aki kutyának gyártott hiperimmun vérsavó, vagy az anya vérsavójának felhasználásával megkísérelheti az anyai ellenanyagok részleges pótlását a szopni nem tudó kölykök számára.

Az újszülöttek mesterséges táplálására a kereskedelmi forgalomban kapható, kutyáknak gyártott tejpótló tápszer használata ajánlott. Ezt a csomagoláson feltüntetett adagban és ütemezéssel, 36,0-37,0 °C-ra felmelegítve (az alkaron tesztelve testmelegen) etesse. A gyári tejpótlók jobbak, mint a házilag összeállított helyettesítők. A közismert a feles tej azonban teljesen alkalmatlan a feladatra, ahogy a zsírszegény tehéntej is. Ha nem kapható kutyáknak gyártott tejpótló, akkor tegyen egy bögre nem fölözött, teljes tehén- vagy kecsketejbe 3 nyers tojássárgáját (a fehérjét ne), egy teáskanálnyi étolajat és egy csipetnyi sót, majd ezeket alaposan keverje (turmixolja) össze, és ezzel a keverékkel etesse az újszülötteket. Ha van kutyának gyártott multivitamin kéznél, akkor porítsa el, és abból is tegyen egy késhegynyit a keverékbe.

Az első hetekben egy kutyáknak gyártott cumisüveg és gyomorszonda segítségével is táplálhatja a kölyköket. Bármelyik megoldást választja, az etetésekkel alkalmazkodnia kell a kölykök természetes alvási és evési ritmusához. A kereskedelmi forgalomban sokféle, kimondottan a kutyakölykök számára gyártott cumisüveg és cumi kapható, aminek használatát mindenki könnyen el tudja sajátítani. A gyomorszondás táplálás pedig igényel ugyan némi bátorságot és gyakorlatot, de sokkal gyorsabb és még a koraszülöttek táplálására is alkalmazható.

A szoptatáshoz a kölyök feküdjön a hasán. Nyomjon ki néhány csepp tejpótlót és tegye a cumit a szájába. Cumisüveg hiányában egy kisebb fecskendő vagy pipetta is használható. Addig szoptassa a kölyköt, amíg a hasa kikerekedik és magától abbahagyja az evést. Ezután tegye a vállára helyezett tiszta pelenkára és büfögtesse meg úgy, ahogy a kisbabákat szokás, közben finoman paskolhatja a hátát is.

A legnagyobb kihívás az, hogy a kicsik kezdetben általában 2-3 óránként, majd fokozatosan csökkenő gyakorisággal, de egyre növekvő adagban igényelnek etetést, ezért az etetések sokáig tartanak. A második héten már elég 4 óránként szoptatni, a 3. hét végén pedig kiegészítésként elkezdheti a kölykök tálcáról való etetését is, és elkezdheti csökkenteni a szoptatások számát. Általában a 4. héten hagyható el az éjszakai etetés, 6 hetes korra pedig abba lehet hagyni a szoptatást.

A gyomorszondás etetés könnyebben és gyorsabban végezhető módszer. További előnye, hogy azok a kölykök is etethetők így, amelyeknél még nem alakult ki a szopási inger. Egy megfelelő vastagságú, puha tápszondára (ha nem kapható, akkor emberi húgycső katéter is megteszi) és megfelelő méretű fecskendőre van szükség hozzá. Készítse elő a tejpótlót egy tálban, szívjon fel egy kicsit többet egy fecskendőbe, mint amennyit meg kíván etetni, majd erősítse fel a szondát a fecskendő kónuszára. Helyezze a kölyköt egy tiszta törülközőre, mérje meg a szonda végével a kölyök orrnyílásától az utolsó bordáig terjedő távolságot és ezt jelölje meg a szondán. Helyezze a kölyköt enyhe hasi oldalfekvésben a törülközőre az összezárt lábai közé, majd emelje fel a fejét, nyissa ki finoman a száját és egyszerűen tolja be a szájába a szondát egy finom mozdulattal. A kölyök általában nyel, amikor a szonda a garatba ér. Ekkor tolja tovább, amíg a bejelölt rész a szájnyíláshoz ér. Fecskendezze be óvatosan az etetendő mennyiség felét, majd húzza ki a szondát és a már bemutatott módon büfögtesse meg a kölyköt. Ismételje meg az egészet, közben győződjön meg arról, hogy lágyan kikerekedett-e a kölyök pocakja, majd helyezze egy előre odakészített külön dobozba vagy krétával jelölje meg, mielőtt visszahelyezi az alomba.

Eleinte mindenki attól fél, hogy a légutakba juttatja a táplálékot. Ha ez bekövetkezik, akkor a kölyök tüdőgyulladást kap és elpusztul. Ezért ha a kölyök fuldoklik vagy köhög a szondától, akkor húzza ki. Erre azonban elenyésző esély van, ha betartja a leírtakat. Az is problémához vezethet, ha túl sokat etet. Ilyenkor nagyon feszessé válik a kölyök hasa, és visszakiöklendezheti a táplálékot.

Ha úgy határoz, hogy szondával etet, akkor is be kell iktatni 2-3 szoptatást naponta. Erre élettani okból van szükségük a kölyköknek, támogatja a szocializációjukat és segít elkerülni, hogy egymást szopják a hiánya miatt. Végül 3 hetes koruktól a szoptatás és a szondáztatás mellett megkezdheti a kölykök kiegészítő etetését is.

Mivel az első hetekben az anyjuk nyalogatása váltja ki a kölykök vizelet- és bélsárürítését, ezért a mesterséges nevelés során erről is gondoskodni kell. Erre a legtöbben langyos vizes vattát használnak, amivel minden etetés után a hasalj hátulsó részét, a végbél- és az ivarnyílás környékét hátrafelé simogatva váltható ki a kölykök vizelet- és a bélsárürítése. Ez általában 1-2 percen belül bekövetkezik. A kölykök ürüléke normálisan pépes. Ha kemény, az annak a jele, hogy gyakoribb etetésre van szükségük. Néhány kölyök könnyebben ürít, ha szopás közben stimulálják. 4 hetes kortól pedig általában már maguktól végzik el a dolgukat.

vissza az elejéhez

 

A kölykök kiegészítő etetése

 

Az alom kiegészítő etetését általában 3-4 hetes korban lehet elkezdeni, mert ekkorra fejlődnek ki a kölykök érzékszervei és kezdik el keresni az anyjuk eledelét. Ha nagy az alom, akkor a kiegészítés 3 hetes életkortól ajánlható, de 4 hetes korban már minden kutya esetén el kell kezdeni. Ha 3 hetes korban kezdi, akkor kezdetben helyezzen egy lapos tálcára kutyának gyártott tejpótló tápszert, tegye rá a kölyköket és igyekezzen az ajakukra kenve felhívni rá a figyelmüket. Előfordulhat, hogy az első alkalom kudarccal záródik, de ne adja fel, hanem ismételje rendszeresen. A 2. vagy a 3. próbálkozásnál már biztosan felfedezik a kölykök a lehetőséget és rövidesen mohón esznek a tálcáról. Ezt követően lassan és fokozatosan keverjen egyre több szoptató vagy kölyöktápot a tejpótló tápszerbe. A 3 hetes és a kistestű állatok esetén ajánlott eleinte turmixgéppel eldolgozni a keveréket, az idősebbeknél és a nagytestűeknél elég beáztatni. Ha csak 4 hetes korban kezdi el a kölykök kiegészítő etetését, akkor a tejpótló akár el is hagyható. Ilyenkor a szoptató vagy a kölyökkutyatápot keverje össze vízzel és úgy kínálja a kölyköknek. A kölyöktápot csak nagy alomszám és kistestű fajták esetén ajánlott valamely kutyának gyártott csonterősítővel is kiegészíteni, ez máskor felesleges. Kezdetben naponta 3-4 alkalommal kínáljon kiegészítő etetést a kölyköknek, közben lassan és fokozatosan csökkentse a tejpótló arányát a keverékben, majd egy hét után hagyja el és csak tápot adjon beáztatva.

vissza az elejéhez

 

Az alom egészségvédelme

 

A tenyésztői munka fontos része, hogy időben a kölykök részesüljenek a szükséges megelőző beavatkozásokban, és az új tulajdonosok pontos tájékoztatást kapjanak az elvégzett kezelésekről és a további teendőkről. Ezek fontos részét képezik a tenyészet egészségügyi programjának.

A tenyészállatok és a kölykök rendszeres állatorvosi ellenőrzést igényelnek. A szaporítók a takarmányozás mellett az állatorvosi költségeken igyekeznek spórolni, pedig a vevők joggal számítanak arra, hogy ellenőrzött tenyészállatoktól származó ellenőrzött kölyköt vásárolnak. A legkevesebb az, ha a szülőket a kiválasztásukkor és évente egy alkalommal, a szukákat a vemhességük 4. hetében, a kölyköket pedig legalább az életük első napján és az első védőoltás beadása és a mikrochip beültetése alkalmával találkozzanak állatorvossal. Emellett a tenyésztő és a vevők alapvető érdeke az is, hogy a vásárlás után is lehetőleg azonnal állatorvosi vizsgálat történjen. Az állatorvosok a felsorolt alkalmakkor elvégzett vizsgálatok során sok olyan problémát tárhatnak fel, amelyek fel sem tűnhetnek egy laikusnak. A felsoroltak mellett minden olyan esetben állatorvosi vizsgálatra van szükség, amikor valamilyen probléma adódik a tenyészállatokkal vagy a kölykökkel.

Az első napi ellenőrzés után a bélférgek elleni védekezés a legkorábbi feladat, vagyis a féreghajtások, amiket 2 hetes korban feltétlenül el kell kezdeni még akkor is, ha a szuka kapott féreghajtókat. Erre azért van szükség, mert az anyák már a vemhességük során a méhfalon át is átadnak orsóféreg lárvákat a magzataiknak. Ezek a lárvák a fialást követő 16. napra már ivaréretté válnak és akár napi 200.000 (kettőszáz ezer!) pete termelésére is képesek. Ha ez akár csak egy kölyökben is bekövetkezik, az az alomtársak tömeges fertőzését okozza, aminek következtében a bekerülő lárvák vándorlása károsítja a kölykök belső szerveit (elsősorban a májat és a tüdőt), majd a bélcsatornában nagyszámú orsóféreg jelenik meg. Ez legyengíti a kölyköket és bélelzáródást okozva akár elhulláshoz is vezethet. De ha ez nem is következik be, a tömeges lárvavándorlás az egész életükre kihat. Ezért kivétel nélkül minden kölyköt 2 hetes korban el kell kezdeni féregteleníteni és ezt kéthetente legalább három további alkalommal meg kell ismételni, vagyis 2, 4, 6 és 8 hetes korban az egész almot kezelni kell a bélférgek ellen. Ezt követően havonta kell folytatni a kölykök féregtelenítését egészen fél éves korig.

A külső parazita ellenes kezelésekre is szükség van. A tenyészetben irtani kell a szúnyogokat és a legyeket. A kölykök gyakran vakaróznak, különösen ha megfürdették őket, de az súlyos higiéniai hiányosságok jele, ha a paraziták is élősködnek rajtuk. A leggyakrabban a bolhák okoznak fertőzést.

Az első védőoltásra általában 6-8 hetes korban, vagyis minden esetben még a tenyésztőnél kerüljön sor, de a körülmények figyelembevételével az állatorvos ettől eltérő időpontot is javasolhat. Az oltások ütemezése szintén az állatorvos feladata, aki a szakmai ismeretei és a helyi járványhelyzet alapján dönt. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az újabb ajánlások alapján ma már az első védőoltásra is kombinált vakcinák használatát javasolják, a szopornyica, a fertőző májgyulladás és a leptospirózis elleni komponenseket is tartalmaznak, hogy mielőbb kialakítható legyen ezek ellen is a védelem. Ennek érdekében legkevesebb három, de optimális esetben inkább négy védőoltás javasolt a kölykök számára a megbízható alapimmunitás kialakítása érdekében. A védelmet kialakítani ugyanis sokkal nehezebb, mint fenntartani. A parvovírus elleni monovalens vakcinák használata késlelteti a folyamatot, koronavírus elleni védőoltára pedig általában nincsen szükség.

Korunk egyik legnagyobb dilemmája az oltatni VAGY szocializálni kérdés. Arról van szó, hogy a kölykök alapoltásainak befejezésére egyre későbbi időpontot, jelenleg 16 hetes életkort javasolják, mert a magzatokban keringő anyai ellenanyagok akár 14 hétig is gátolhatják a védelem kialakulását, de 14-16 hetes korra a korai szocializáció és habituáció érzékeny időszakai már mind lezárulnak. Emiatt a 16 hetes korukig izoláltan tartott állatok viselkedési fejlődése zavart szenved, ami aztán rányomja a bélyegét a kutyák egész további életére. Ennek feloldására szükség lenne valamely közös konszenzus kialakítására. Egyes fejlett állategészségüggyel rendelkező országokban úgy oldják meg ezt a problémát, hogy szinte minden kutyát beoltatnak kombinált oltóanyaggal 7-8, majd 10 hetes életkorban, majd néhány nappal később sétáltatni kezdik, hogy hozzászokhassanak a városi környezethez, vagyis a zajhoz, a forgalomhoz és az idegenekhez. Ennek az adja a biológiai alapját, hogy a második védőoltás után általában megjelennek az ellenanyagok, vagyis szinte biztos, hogy az így oltott kölykök már rendelkeznek valamilyen szintű védelemmel, mire az utcára kerülnek. A teljes alapimmunizálás kialakításához természetesen további kombinált védőoltásokra is szükség van, ezért általában 13 és 16 hetes korban ismétlik a kombinált oltásokat, vagyis folytatják az oltási sort, de az így oltott és sétáltatott kutyák jó eséllyel elkerülik a fertőzéseket, ugyanakkor megfelelően szocializálódnak is, mert ingergazdag környezetben nevelkedhetnek. Sajnos néhány különösen érzékeny kutyafajta (pl. rottweiler) esetében ez túl nagy kockázatot jelent, ezért jobb a sétáltatást az alapoltások lezárulta utánra hagyni. Azonban a rendelkezésre álló adatok alapján az összes alapoltás (vagyis 16 hetes kor) után sétáltatott kutyák közül sokkal (nagyságrendekkel) több pusztul el vagy kerül menhelyre a szocializáció hiányosságai következtében, mint ahány a korán (11 hetes kor előtt) sétáltatottak közül megbetegedik a fertőző betegségek miatt. Vagyis mindkettőben van kockázat, de a szocializáció elhanyagolása sokkal veszélyesebb. Mi az újpesti és a krisztinavárosi Mancsok állatorvosi rendelőkben már bő egy évtizede ezt javasoljuk mindenkinek, és eddig még egyetlen megbetegedés sem fordult elő a két kombinált oltással 11 hetes kor előtt utcára vitt kutyák körében. Úgy vélem, ma Magyarországon szinte mindenhol érdemes megpróbálkozni a védőoltás ÉS szocializáció megoldással.

Egy másik vitatott terület a korai ivartalanítás kérdése. Azt ma már egyre nehezebb cáfolni, hogy az ivartalanítás fontos része az egészségvédelemnek, hiszen ahol végzik, ott már bebizonyították, hogy az ivartalanított kutyák legalább 2-4 évvel hosszabb ideig élnek, mint a nem ivartalanított társaik. Ezt ma már számos vizsgálat támasztja alá, ezért nem lehet cáfolni, hogy az ivartalanítás 15-30%-kal meghosszabbítja a kutyák életét. Azt viszont ma is viták övezik, hogy a korai (értsd: ivarérés előtti, idegen szóval prépubertális) vagy az ivarérés utáni ivartalanítás a jobb. Sokan kardoskodnak egy-egy gyakran elenyésző számban előforduló betegségre hivatkozva pró és kontra, pedig az is tény, hogy a korai ivartalanításnak legalább ugyanannyi haszna van, mint kára. Összehasonlítva az ivarérés utáni ivartalanítással az egyik előnye, hogy ha a tenyésztő elvégezteti, akkor nem kell a tulajdonosnak átesnie a vele járó megpróbáltatásokon. Így valószínűbb, hogy megtörténik. Emellett sokkal könnyebben végezhető a műtét, mint a koros és elhízott felnőtteken, valamint gyorsabban és problémamentesebben gyógyulnak az állatok. A nem tenyésztési célra eladott kölyköket így nem lehet tenyésztésre használni. Megjelent néhány szakcikk, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos mozgásszervi megbetegedések gyakoribbak a korán ivartalanított állatok körében, de szinte kizárólag olyan betegségekről van szó, ami köztudottan nem az ivartalanítás, hanem az ivartalanítás miatt gyakrabban bekövetkező korai elhízásnak köszönhető, ezért a korai ivartalanítást ajánlott fokozott odafigyeléssel összekötni, hogy ne alakuljon ki túlsúly az érintett állatokon. Vagyis a javaslatom: ivartalanítani ÉS diétáztatni.

Magyarországon kötelező a kutyák egyedi jelölése. A ma érvényes jogszabályok alapján csak úgy ruházható át kutya tulajdonjoga, vagyis csak úgy adható el vagy adható ajándékba, ha előzetesen ellátták mikrochippel, vagyis ez a tenyésztő kötelessége. A mikrochip beültetése és regisztrációja azért is fontos, mert az elveszett kölyök azonosítása és hazatalálása csak így lehetséges.

Helyes, ha a tenyésztő az adásvétel során írásban hívja fel a tulajdonos figyelmét a már megtörtént féregtelenítések és a védőoltások időpontjára, valamint a következő első beavatkozás javasolt időpontjára is. Komplett oltási program ajánlása felesleges, azt inkább a helyi viszonyokat jobban ismerő kezelő állatorvosra kell bízni. Arra viszont fel kell hívni a vevő figyelmét, hogy mielőbb keressen fel egy állatorvost az adásvételt követő első vizsgálat és a megelőző kezelések folytatásának megbeszélése céljából. Emellett az is hasznos, ha a tenyésztő az addig etetett tápból is ad a vevőnek legalább néhány napra való mennyiséget, hogy az új helyre kerülő kölyöknek ne essen át egy hirtelen tápváltáson is. Ezzel sok szavatossági probléma előzhető meg.  

vissza az elejéhez

 

Problémák a fialás után

 

Meglehetősen ritkán fordul elő a kutyák fialása során a hüvely- vagy méhelőesés. Ezek a tüzelési hüvelyelőesésre is hajlamos boxer fajtában fordulnak elő a leggyakrabban. Ha időben észlelik, megkísérelhető a visszahelyezés, de a méh és a petefészkek eltávolítása általában célravezetőbb megoldás.

Az egyik legjellemzőbb problémát az okozza, hogy nem ürül ki minden magzatburok a fialás során. Ez a magzatburok visszamaradás, ami általában nem derül ki fialás során, mert nehéz a rendszertelenül ürülő magzatburkok számát pontosan meghatározni. A leggyakrabban a kistestű és a törpe fajtákban fordul elő. Az anyák ilyenkor kellemetlenül érzik magukat az ellés után, nyugtalanok és gyakran nem gondoskodnak megfelelően a kicsinyeikről sem. Az állatorvosok tapintásos és ultrahang vizsgálattal állapítják meg a betegséget, és ha nem alakult ki még méhgyulladás, akkor méhösszehúzók adagolásával kezelik.

A méhgyulladás akkor következik be, ha a méh megfertőződik. Állhat a hátterében magzatburok vagy magzat visszamaradás, de ezek nélkül is kialakulhat. A tünetei általában 3-7 nappal az ellést követően jelentkeznek. Az érintett anyák lázasak, levertek és étvágytalanok lesznek, csökken a tejtermelésük és kevesebbet foglalkoznak a kölykeikkel. A hüvelyükből bűzös és zavaros, esetleg véres váladék ürül. Az ilyen szukával mielőbb állatorvoshoz kell fordulni, ahol a fizikális lelet alapján vérvizsgálatot, valamint ultrahang- vagy röntgenvizsgálatot is végezhetnek a visszamaradt magzat vagy magzatburok kizárására, és a diagnózis alapján meghatározhatják a beteg gyógykezelését.

Az ellést követően a legkésőbb jelentkező méhet érintő probléma a méh késedelmes visszaalakulása (szubinvolúció). Ilyenkor a szokásos, tiszta és nyúlós hüvelykifolyás nem szűnik meg a 4. hét végére, hanem még a 6. héten is fennmarad. Ez általában nem igényel gyógykezelést, csak a szuka tartáskörülményein kell javítani, vagyis jobb táplálást és több testmozgást kell biztosítani a számára.

A szülőút problémái mellett meglehetősen gyakran kapnak az anyák tejmirigy-gyulladást is. Ha ez egyetlen tejmirigyet érint, akkor általában az anya nem mutat feltűnő tüneteket, de több tejmirigy megbetegedése esetén lehet lázas, levert és étvágytalan is, sőt, olykor abbahagyja még a kölykök szoptatását is. Mivel a betegség gyakran fordul elő, csak úgy előzhető meg a nagyobb probléma kialakulása, ha naponta ellenőrzik a tejmirigyeket, nincs-e köztük olyan, ami megduzzadt, meleg és fájdalmas. Emellett a gyulladt tejmirigyekből általában elváltozott színű, gyakran csomós tej fejhető ki. A betegekkel mielőbb állatorvoshoz kell fordulni. A gyógyszeres kezelést gyakran kell kiegészíteni meleg vizes borogatással és az érintett mirigyek rendszeres kifejésével. Ha a kifejhető tej normálisnak tűnik, akkor a kölykök szophatják tovább a beteg tejmirigyet.

Az elmondottak mellett van még néhány komplex oktanú megbetegedés, ami a fialás utáni időszakban fordul elő. A továbbiakban ezekről lesz szó.

 

Az anyai gondoskodás hiánya

Az anyai gondoskodás hiánya azt jelenti, hogy a szuka nem gondoskodik megfelelően a kölykeiről, vagyis nem szoptatja és nem tisztogatja őket, hanem magukra hagyja. Ez lehet valamely testi megbetegedés vagy viselkedési zavar jele is. Az első fialás során, illetve császármetszés után gyakrabban fordul elő. Ilyenkor meg kell vizsgáltatni a szukát állatorvossal, mert állhat magzatburok visszatartás, tejmirigy-gyulladás vagy eklampszia is a jelenség hátterében, amit kezeltetni kell. Ha örökölt vagy szerzett viselkedési probléma okozza, akkor egyrészt gondoskodni kell a szuka teljes nyugalmáról, másrészt meg kell kezdeni a kölykök kiegészítő etetését és ápolását is. Ha lehet, maradjanak az anyjuk mellett, mert a mesterségesen nevelt kölykök körében gyakoribbak a szocializációs zavar miatt kialakuló későbbi problémák. Az első ellésű szukákat pedig olykor elég segíteni az első napokban, hogy ráébredjenek a feladatukra. Meg kell nyugtatni és le kell fektetni a kicsinyeihez őket. Azokat viszont, amelyek ismételten rosszul gondoskodnak a kölykeikről, ajánlott kiselejtezni, mert ez örökletes is lehet.

A megelőzés érdekében ki kell zárni minden stresszt okozó zavaró hatást, és a fialás utáni időszakban érdemes csonterősítőt adagolni az anyának. A kistestű és a nagy almot nevelő szukáknak erre minden esetben szükségük van. A fialás előtt viszont kerülni kell a kalcium kiegészítést, mert az hozzászokáshoz vezet, ami később akadályozza a szabályozó folyamat beindulását.

 

Anyai agresszió

Az anyai agresszió a kutyák egyik különleges viselkedési zavara, ami a különben jól szocializált szukákon is kialakulhat a fialást követően. Általában két formáját különböztetik meg. A gyakoribb forma az, amikor az anya félti a kölykeit. Ilyenkor az idegeneket, olykor még a tenyésztőt is megtámadja, ha közel megy az alomhoz. Ugyanez a szuka békésen viselkedik, ha a kölykeitől távolabb etetik vagy sétálni viszik. Az anyai agresszió másik, ritkább formája pedig az, amikor a szuka látszólag minden ok nélkül a kölykei ellen fordul és elpusztítja azokat.

A kölykök féltése lehet örökletes hátterű probléma. A Jack Russel terrier és a spániel fajtákban gyakran figyelhető meg családi tendencia. Az első ellésű és az idős szukáknál gyakoribb.

A kölykök elleni agressziót pedig okozhatja a szuka rossz táplálása vagy zavarása, ezért is az anyák számára gondoskodni kell a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányról, valamint a teljes nyugalomról. Néhány szuka már a fialás során felfalja a kölykeit, amiben csak egy szájkosár felhelyezésével akadályozható meg. Ha szükség van rá, a szoptatás alatt is a szukán tartható a szájkosár, de ebben az esetben segíteni kell az újszülötteknek üríteni, vagy mesterséges felnevelést kell biztosítani a számukra. Néha csak az történik, hogy az anya túl rövidre rágja a köldökzsinórt, vagyis lerágja egészen a hasfalig, amit közben fel is nyit. Ilyenkor jobb, ha a tenyésztő azonnal elveszi tőle a kölyköket, ahogy megszületnek, de a fialás után visszaadhatja, mert a megnyugodott szuka általában már rendesen neveli az almot.

Mivel az anyák agresszív magatartásának a hátterében minden esetben betegség is állhat, ajánlott őket állatorvossal is megvizsgáltatni. Ha semmilyen ok nem mutatható ki, akkor meg kell fontolni a szuka és az utódainak kizárását a tenyésztésből.

 

Tejláz

A tejláz (eklampszia) akkor lép fel, ha az anya kalcium tartalékai kimerülnek az önfeláldozó tejtermelés okozta veszteség következtében, ezért már nem képes fenntartani a vér kalcium szintjét, az a kritikus érték alá csökken. Ez az életveszélyes állapot a leggyakrabban a kicsinyek 3 (1-5) hetes korában következik be, amikor a legnagyobb a kölykök tápanyagigénye, és a szuka tartalékai már kimerültek. Olykor a szoptatás elején vagy végén jelentkezik, esetleg már a fialás előtt. Törpe fajták és nagy alomszám esetén a leggyakoribb.

Az első figyelmeztető jel az, hogy a szuka nyugtalanná, majd elesetté és gyengévé válik. A lábai egyre merevebbek, a mozgása egyre akadozottabb, nyálzik, remeg és zihál, remegnek az izmai. Végül a tetániás görcsrohamhoz hasonlóan az egész testre kiterjedő rángógörcsök jelentkeznek a különben éber állaton. Ez fél-egy órán belül elhulláshoz vezethet, ezért az első tünetek jelentkezésekor azonnal állatorvoshoz kell sietni! A szállítás közben ajánlott a szuka testét nedves borogatással hűteni. A kezelés intravénás kalciumadagolásból áll, amit szájon át adagolt kalciummal vagy csonterősítővel kell folytatni. Emellett az alom nevelését mesterségesen ajánlott befejezni. 

 

Hirtelen kölyökhalál

A hirtelen kölyökhalál ewgy klinikai fogalom, ami számos tenyészetben jelent súlyos problémát. Az jellemzi, hogy a két hétnél fiatalabb almok minden látható ok nélkül néhány nap alatt elpusztulnak. Ezt olykor a kölykök nyugtalankodása és sírása előzi meg, és esetenként hasmenés is kialakulhat. Gyakran kis születési súly, fogyás vagy a gyengeség az előzetes tünet.

A jelenségnek számos oka lehet. Születhetnek kölykök öröklött vagy szerzett világra hozott betegségekkel, néha az anyjuk nyomja agyon őket, kihűlhetnek a hideg vagy nedves környezetben, máskor az anya elégtelen tejtermelése vezet éhezéshez és kiszáradáshoz, emellett sárgaság, tejmérgezés, hiánybetegségek, valamint baktériumos vagy vírusos (leggyakrabban a már említett herpeszvírus) fertőzés léphet fel.

A herpeszvírus fertőzés elleni védekezésről már volt szó. Ennek és az egyéb okok felderítéséhez és kivédéséhez ajánlott állatorvos segítségét kérni, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy csak orvosi eszközökkel általában nem oldható meg a probléma. Divatos, de általában felesleges a szuka hüvelykenetének bakteriológiai vizsgálata, hiszen az egészséges szukák hüvelyében is szinte minden kórokozó megtalálható, ami a bőrükön előfordulhat, beleértve a béta-hemolizáló Streptococcusokat, általában mégsem ezek okozzák a problémát, így a kimutatásuk és a célzott antibiotikum-kezelések a legritkább esetben vezetnek eredményre. Ezért ha felüti a fejét a kölyökhalál, akkor az első és legfontosabb lépés alaposan átgondolni a takarmányozási, a tartási és a higiéniai körülményeket, beleértve a technológiát, mert a leggyakrabban ezekkel van probléma. Ezért csak a szukák megfelelő takarmányozása és a kívánatos tartáskörülmények biztosítása segít megoldani a problémát, emellett fokozott figyelmet kell fordítani a fialó szuka és az alom optimális elhelyezésére is, így az előzetes fertőtlenítésre, valamint arra, hogy a fialás utáni első 4 napban az alom közvetlen hőmérséklete közelítse meg a 32 °C-ot, ami 1 hetes korra 27 °C-ra csökkenthető.

vissza az elejéhez

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.