| A kutya
tenyésztése
A kutya tenyésztése és a kölykök felnevelése rendkívül hálás feladat, de könnyen kudarchoz is vezethet. Az alábbiakban azokat a legfontosabb információkat foglaljuk össze, amivel a siker esélye növelhető.
A szukák általában 6-12 hónapos kortól évente kétszer, 6-8 havonta tüzelnek. Az első ciklus ideje és a gyakoriság is függhet a kutya méretétől és fajtájától. A kistestű fajtáknál (csivava, törpe uszkár stb.) esetenként 5 hónapos életkorban kezdődik a tüzelés és olykor 4 havonta ismétlődik, a nagytestűeknél (skót juhászkutya, masztiffok, dán dog, stb.) pedig olykor csak 16 hónapos korban kezdődik és évente jelentkezik a tüzelés. Egy-egy tüzelési ciklus átlag 21 napig tart és három jól elkülöníthető szakaszból áll. Az előivarzás (proösztrusz) során a szuka pérája megduzzad és több-kevesebb sötétvörös, véres váladék ürül belőle. Sok szuka gyakrabban vizel. Ilyenkor is vonzzák a kanokat, de azok közeledését elutasítják. A proösztrusz 7-10 napig tart. Az ivarzás (ösztrusz) során a váladék előbb világosabbá, aztán majdnem tisztává válik és a szuka készségesen fogadja a kanok közeledését. Nem egyet, naponta akár többet is. Ha ilyenkor bezárják, szökni próbál. Ha ez sikerül neki, akkor a lelkes kíséretével együtt napokra eltűnhet. Ha ekkor a tulajdonos a szuka hátára teszi a kezét, akkor az mereven megáll, a farát felemelve és a farkát félretartva. A fedeztetés optimális időpontját az állatorvosok hüvelykenet vagy pedig a vér hormontartalmának vizsgálatával állapítják meg. Az ösztruszt, ha a szuka nem termékenyült meg, akkor az utóivarzás (diösztrusz) követi, amikor a tüzelés tünetei alábbhagynak. A szuka ismét barátságtalanná válik a kanokkal szemben, harap vagy lefekszik a közeledtükre. Az utóivarzást a nyugalmi fázis (anösztrusz) követi. A tüzelés során gyakran éri baleset az elkóborolt szukákat. A hüvelyben megjelenő rózsaszínű tömött labda az ivarzási hüvelyelőesés. Máskor nem kívánt vemhesség vagy a méh gennykórja (pyometra) lesz a következmény és a kutyák leggyakoribb daganatos megbetegedése, a tejmirigy-rák is az ivari tevékenységgel függ össze. Ezért ha nem kívánja a szukát tenyészteni, a legbölcsebb azt ivartalaníttatni, mégpedig az első tüzelése előtt. A legtöbb szuka a vérzés kezdete utáni 11. és 15. nap között veszi fel a kanokat. Ez az időszak általában 3-4 napig tart. Az ismételt fedeztetés magasabb alomszámot eredményezhet. A szuka szívesen felvesz több kant is és több kantól vemhesülhet is, ezért a fedeztetés, de méginkább az egész tüzelés időszakában biztonságosan el kell zárni. A tervezett fedeztetések fontos szempontja, hogy mind a szuka, mind pedig a kan örökletes megbetegedésektől (harapási rendellenességek, csípőizületi diszplázia, PRA stb.) mentesek legyenek. A szuka védőoltásait és parazita ellenes kezelését még a fedeztetés előtt tanácsos elvégeztetni. Ha a szuka még nem veszi fel a kant, jobb elkülöníteni őket egy napra. Amikor felveszi, a kan gyakran többször is próbálkozik a sikeres aktus előtt. Ezt követően összeragadnak, ami általában 30-45 percig tart és közben a pár háttal áll egymásnak. Helyes, ha a tulajdonos tartja a szukát, hogy az ne ugráljon vagy szaladgáljon ez alatt. A szuka vemhessége általában 63 napig tart. Ha jó kondícióban van a fedeztetéskor, akkor a vemhesség első 3 hetében semmiféle tápláléktöbbletre nincsen szüksége. A második 3 hét alatt 15% a többletigénye, az utolsó 3 hétben viszont akár 50%, vagyis ilyenkor a másfélszeresét veheti fel annak, amit a fedeztetés előtt evett. A vemhesség alatt sok egészségügyi probléma érintheti az almot, ezért a szukát rendszeresen és gondosan ellenőrizni, az észlelt problémákat pedig azonnal kezeltetni kell. Az ellésre idejében fel kell készülni. A legfontosabb teendők:
Maga az ellés általában éjszaka történik és 8-24 óra alatt zajlik le. Az eljövetele megjósolható:
A legtöbb szuka minden nehézség és segítség nélkül is megellik. A legtöbbször elegendő, ha a tulajdonos figyelemmel kíséri az ellés menetét és csak akkor avatkozik közbe, ha az valóban szükséges. Néhány fajtánál (angol buldog, a mopsz és a Boston terrier) császármetszésre lesz szükség a kölykök nagy feje miatt. Az ellő szuka liheg, lefekszik vagy vizelő testtartást vesz fel. A kölykök világrahozatala több lépésből áll:
A teljes méhlepény általában 5-15 perccel a kicsinyek megszületése után távozik el. Ezeket elfogyasztja az anya. 1-2 elfogyasztása után tanácsos a többit elvenni tőle, nehogy emésztési zavart és hasmenést okozzanak. Ez azért is jó, mert így meg tudja számolni. Ha az anya nem nyitja fel a burkot, akkor a tulajdonosnak kell megtennie. A köldökzsinórt 1-2 cm-re a hasfaltól le kell kötni és a magzatburok felé el kell vágni egy tiszta, Betadine oldattal vagy alkohollal fertőtlenített ollóval. A kicsit finoman, de alaposan át kell dörzsölni. Ezután helyezze a kicsiket a kisebb, fűtött ládába, miután meggyőződött arról, hogy az nem túl meleg. A szoptatásukkal nem kell sietni, ráér akkor is, amikor a szuka már megellett vagy nyugodt, mert hosszabb szünet adódik két kölyök megszületése között. Ha a kicsi elkékülve jön a világgal próbálja meg az orrszívóval vagy a magzat lóbálásával eltávolítani a magzatvizet a légútaiból és dörzsöléssel lélegeztetni. Mérje meg az újszülöttek súlyát. Miután az anya befejezte az ellést, abbahagyja az erőlködést és lefekszik. Ilyenkor érdemes kivinni egy gyors vizeletürítésre, majd visszatérve az ellető ládába fektesse le és tegye a hasához a kicsiket. Ha nyugodtan szoptat, a tulajdonos is elmehet pihenni. Habár a legtöbb kutya segítség nélkül is könnyen megellik, szükség lehet állatorvosi segítségre. Erre minden esetben gondolni kell, ha
Ha be kell nyúlni a szülőútba, akkor előbb alaposan mosson kezet és Betadine oldattal gondosan fertőtlenítse azt. Az elakadt magzatot a szuka erőlködésével egyidőben, finom csavaró mozdulattal igyekezzen kiszabadítani. Leggyakrabban halott magzatról van szó, mert ezek nem segítik aktív mozgással a szülőútba való beilleszkedésüket. Sokszor kiszáradtak vagy víztől puffadtak hatalmasra. Erre a látványra fel kell készülnie vagy szakember segítségét kell kérnie. Ha szükséges, az állatorvos konzervatív úton vagy műtéttel (császármetszéssel) oldja meg a nehézellést. Ez a vizsgálati lelet alapján minden esetben egyedileg dönti el. Esetenként az 59. nap előtt indul meg az ellés és a kölykök éretlenül születnek. Ilyenkor az újszülöttek kicsik, soványak, kopaszok vagy gyengén szőrözöttek. Megmaradhatnak, de ez nagyon sok erőfeszítést igényel, mert könnyen kihűlnek, megfulladnak és sokszor képtelenek szopni, ezért csak gyomorszondával lehet táplálni őket. Az ellés és az első szoptatás után érdemes kicserélni az almot. Ha a születéskor megmérte a kölykök súlyát, akkor később is folyamatosan nyomon kísérheti a fejlődésüket. Érdemes az első napon egyesével ellenőrizni, hogy nem áll-e fenn valamely születési rendellenesség, mint a végbél hiánya vagy hasadt szájpadlás. Ma már nem kötelező a farokcsonkítás, sőt, törvénybe is ütközik, de a hátsó lábak belsején magasan olykor megtalálható farkaskörmöket tanácsos 2-4 napos korban eltávolítani. A szoptatás alatt az anyák tápanyagigénye drámaian emelkedik, az eredetinek akár 3-6-szorosára is nőhet. Ha nagy almot szoptatnak, a kölykök kiegészítő etetését 3 hetes korban el kell kezdeni. A szuka hüvelyéből a 4. hétig tiszta és csökkenő mennyiségű váladék ürülhet. A tejmirigyeket is ellenőrizni kell. Ha a tej véres vagy sárgászöld genny fejhető ki az emlőkből, akkor szóljon az állatorvosának. Kezdetben az a normális, ha két szoptatás között a kölykök sokat alszanak. Ha nem így van, hanem sokat sírnak, az probléma jele. A születéskor a kölykök 32 Cº körüli külső hőmérsékletet igényelnek, ami aztán lassan, fokozatosan csökkenthető. Ha összefekszenek, akkor fáznak, ha szerte-szét, akkor pedig melegük van. Az anyának ez a hőmérséklet túl magas, ezért ő a kicsinyek helyétől távol is tudjon pihenni. Az első 2 hétben az anya tisztán tudja tartani az ellető ládát, de az almot ilyenkor is cserélni kell. A 3. héttől elkezdenek a kicsinyek maguk üríteni, ami gyakoribb alomcserét tesz szükségessé. 4 hetes korban a kölykök már annyira aktívak, hogy nagyobb mozgástérre van szükségük. A szoptatás legalább 4-5 hétig tartson. 3 hetes korban el lehet kezdeni a kölykök kiegészítő etetését. Kezdetben egy lapos tálcára tegyen tejet vagy méginkább kutyának gyártott tejpótlót közéjük és igyekezzen erre felhívni a figyelmüket. Ha elkezdik fogyasztani, akkor egyre több kölyöktápot keverjen bele. Ha túl nagy az alom vagy eklampsziára hajlamos az anya (lásd alul), akkor az első naptól kezdve kiegészítheti a kölykök táplálását tejpótlóval. 5 hetes korra jó, ha már eszik a konzerv vagy megnedvesített száraz kölyöktápot. A kölykök szocializációjára 5-6 hetes koruktól nagy hangsúlyt kell fektetni, 7,5-8 hetes korukban pedig költözhetnek is az új családjukhoz. Tejláz akkor lép fel, ha az anya kalcium tartaléka a kritikus érték alá csökken az erős tejtermelés következtében. Ez általában a választás előtt, a kicsinyek 3-5 hetes korában következik be, amikor a legnagyobb a tápanyagigényük. Olykor azonban az ellés előtt vagy a szoptatás elején is kialakulhat, különösen törpe fajtákban és ha nagy az alom. Ilyenkor az anya izomgörcsöket mutat, a lábai merevek, a mozgása görcsös és erősen zihál. Ez fél-egy órán belül akár elhulláshoz is vezethet, ezért azonnal forduljon állatorvoshoz. A választott kölykök táplálása Legkésőbb 8 hetes korban válassza el a kölyköket. Fontos, hogy ilyenkor már az életkoruknak és a testnagyságnak megfelelő kölyöktápot kapjanak, mégpedig naponta 6-szor, amivel majd a vevő is folytatja az etetésűket az új helyen. Nagyon fontos, hogy a kölykök már az alomban is megkapják a megfelelő kezeléseiket és az új tulajdonosok is pontos instrukciókat kapjanak a teendőkkel kapcsolatban. A féreghajtást 2 hetes korban kell elkezdeni egy a fonalférgek ellen hatékony szerrel. Ezt kéthetente háromszor kell ismételni, vagyis 4, 6 és 8 hetes korban, majd a kölyköket havonta féregtelenítjük tovább 6 hónapos korig. A féreghajtást nem szabad elhanyagolni, különben a bélférgek elkezdhetik az ivaros szaporodásukat, vagyis petéket rakhatnak, amelyek tömegesen fertőzhetik a kölyköket, súlyos problémákat okozva. Az első védőoltásra általában legkorábban 6 hetes korban kerüljön sor, de az állatorvos ettől eltérő időpontot is javasolhat. Helyes, ha a tenyésztő írásban hívja fel a tulajdonos figyelmét a féregtelenítések és a védőoltások folytatására, megadva a már elvégzett kezelések és az addig etetett táp pontos adatait is. Emellett a chipbeültetés, az ivartalanítás és az engedelmességi kiképzés azok a lépések, amire minden tulajdonosnak gondolnia kell.
Dr. Csikós Károly |