Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

küllemápolás

vissza

egészségvédelem

betegségek

tenyésztés

mentsen életet

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya karmainak ápolása

 

A kutya karmai is rendszeres odafigyelést igényelnek. Szükség szerint le kell vágni a túlnőtt karmokat. Erre általában nincsen szükség a sokat mozgó, jól koptató útfelületeken (pl. betonon) sétáltatott, fiatal és középkorú kutyák esetében, de a még nem sétáltatott kölykök és a keveset mozgó, idős állatok karmai hajlamosak a túlnövésre. Gyakori gond a még nem sétáltatott kölykök karmaival, hogy azok nagyon hegyesek, hiszen nem kopnak megfelelően, ezért fájdalmas sérüléseket okozhatnak. A hosszú karmok akadályozzák a felnőtt és idős kutyák járását, kicsavart állapotba kényszerítik az ujjakat, ami nem csak fájdalmat okoz, de a nem megfelelő lábtartás károsítja a végtagok ízületeit, emellett a karmok benövése is kialakulhat.

Normálisan a kutyák elülső végtagjain 5, a hátulsókon pedig 4 ujj található, vagyis minden kutyának van elől a talajhoz ritkán érő fattyúujj karma, de a hátulsó lábon csak ritkán található ún. farkas karom, amit azért neveznek így, mert a farkasoknak hátul is öt ujja van. A kutya elülső karmai általában hosszabbak a hátulsóknál. Az összes karmot, így fattyúujj karmait, illetve ha van, a farkas karmokat is legalább havonta ellenőrizni kell. Az utóbbiak gyakran okoznak visszatérő problémákat. A farkas karom ugyanis gyakran túlnő, ami ritkábban fordul elő a fattyúujj karmával. Ilyenkor körben visszahajol és a hegye belefúródhat az állat saját ujjába, ami nagyon fájdalmas. Ezért ezekre a karmokra minden életkorban fokozott figyelmet kell fordítani. Az idős állatoknak pedig minden karma megvastagszik és nehezebben kopik, ezért gyakrabban van szükségük ellenőrzésre és karomvágásra.

Azok a karmok, amelyek nem érik el a talajt, nem szorulnak levágásra. A lakásban tartott kutyák ezért hangos karomkopogással jelzik, hogy elérkezett az idő. A karomvágáshoz használjon a kutyáknak gyártott, erős és éles karomvágó ollót, esetleg körömvágó tilót (giotint). Az a legjobb, ha a szerkezet mérete a kutya méretéhez igazodik. A nagyobb kutyák karomvágásához a nagy vagy áttételes szerkezetek a alkalmasabbak. Sajnos elég gyorsan kicsorbul az élük, ezért évente ajánlott lecserélni. A giotin típusú szerkezetekkel nem könnyebb, hanem éppenséggel nehezebb a művelet. A jobbak közülük viszont cserélhető pengéjűek.

Ez a beavatkozás mindenki számára komoly kihívás, ezért érdemes már egészen fiatal kortól gyakorolni és fokozatosan hozzászoktatni a kutyákat. Fontos, hogy közben ne emelje túl magasra a kutya lábat, illetve erős szorítás vagy csavarás nélkül végezze a munkát, különben indokolatlan fájdalmat okozhat. A legjobb, ha felteszi egy jól megvilágított helyen álló asztalra a kutyát, mert így fér hozzá a legjobban. Ha fél a kutya, az asztalra helyezést és a végtagjai megfogását, felemelését külön is gyakorolhatják akár heteken át, körömvágás nélkül, sok jutalmazással. A karomvágáshoz a legtöbb esetben szükség van egy segítőre, aki nem erősen, de határozottan lefogja az állatot, igyekszik elfordítani a fejét, és jutalomfalatokkal vagy más módon elvonni a figyelmét. A kutyák jobban megijednek, ha látják a folyamatot. Általában az első karmok levágásával érdemes kezdeni, egyrészt azért, mert azok a hosszabbak, másrészt mert ezt a legtöbb kutya jobban tűri. Álljon a lefogott kutya mellé és az egyik kezével fogja meg határozottan a lábtő alatt a végtagot és hajlítsa hátra, hogy a mancs felfelé nézzen, vagyis annak talpi felületét lássa. Ha a kutya elhúzza a lábát, szóljon rá, hogy megértse, mit kíván tőle. Ha a kutya morog, tegyen rá szájkosarat, de folytassa, ellenkező esetben azt tanulja meg, hogy az agresszióval megszabadulhat. Csak tartsa a végtagot, amíg küzd, és adjon jutalmat, ha abbahagyja. Ezután válassza szét a másik kezével a kutya ujjait és tekintse meg a karmot. A leghelyesebb, ha eleinte csak a karomhegyek legvégét vágja le, majd megjutalmazza a kutyát, és jöhet a következő ujj. Ha végzett egy végtaggal, tegye le és tartsanak nagyobb ünneplést. Ha túl nagy ellenállást tapasztal, nem hiba lazítást engedni a kutyának, mielőtt elkezdi levágni a többi végtagról a karmait.

Érdemes a tudatában lennie, hogy a karomvágás általában nem csak a kutyában, de a tulajdonosban is nyugtalanságot kelt. Ha ezt megérzi a kutya, akkor gyorsan átragadhat rá. Ezért viselkedjen nyugodtan és magabiztosan, legyen határozott és a jutalmazással fejezze ki az együttérzését, ne idegeskedéssel. Az sem baj, ha egyszerre mindig csak egy rövid részt vág le, a kutyák jobban tűrik a gyakori, de kevésbé fájdalmas karomvágást.

Tisztában kell lennie azzal is, hogy a karmok legalább 2/3-a „élő”, vagyis vérereket és idegeket tartalmazó rózsaszínű szövet található benne. Hasonló a felépítése, mint a fogaké, mert az idegek itt is merev szövetek közé vannak zárva, ezért a foghoz hasonlóan fájhatnak is. Ha az élő részbe belevág, vagy akár csak közel (1-2 mm-en belül) vág hozzá, amivel nyomást gyakorol rá, az nem csak vérzést, de jelentős fájdalmat is okozhat az állatnak. A legtöbb kutya ezután ellenáll a karomvágásnak. A gyulladásos következményektől nem kell tartani a vérző karmok miatt, de a vérzés intenzív lehet, ezért el kell állítani. Árulnak különböző vérzéscsillapítókat, de a korábban leginkább bevált a vas szubszulfidos vérzéscsillapítók már nem kaphatók. A legjobb megoldás, ha egy tekercs Leukoplasztot, vagy más hasonló, erősen tapadó kötszerragasztót készít elő, amivel a vérző karmot egy időre beburkolhatja. Egy egészséges kutya karomvérzése 5 percen belül magától is eláll, ha tovább vérzik, kösse be a végtagot és keresse fel a kutyával az állatorvosát.

Ha a kutya karmai nem pigmentáltak, vagyis átlátszanak, ezért jól látható, hogy meddig tart bennük a rózsaszínű élő rész, akkor attól néhány milliméterre előre vágja le a karom hegyét. Ne feledje, ha túl közel vág az élő részhez, akkor nyomást gyakorol rá, ami fájdalmat okoz, ezért tartson 2-3 mm védőtávolságot. Ha pigmentáltak a kutya karmai, akkor a legjobb csak a hegyét vágni gyakrabban, esetleg lereszelni, vagy szakemberre (kozmetikusra vagy állatorvosra) bízni a karomvágást. Ha nagyon hosszú egy pigmentált karom, akkor is a végéig tarthat az élő rész, ezért legyen nagyon óvatos. Ilyenkor megpróbálkozhat azzal is, hogy a karom alján található vályút figyeli. A legtöbb túlnőtt karom alsó felén ugyanis a hegytől hátrafelé egy mély és éles határú vájulat látható, ami a karmon hátrafelé haladva fokozatosan ellaposodik. Ezt kihasználhatja a karomvágás során, ugyanis általában a vájulat végén kezdődik az élő rész, ezért ha néhány mm-t meghagy belőle, akkor nagy valószínűséggel nem sérti meg az élő részt.

A karomreszelést viszont bárki elvégezheti akár házilag is. Használhat erre a célra körömráspolyt vagy dörzspapíros körömreszelőt, de ezek nagyon munkaigényesek és kevésbé hatékonyak. Ennél jobbak a kutyának gyártott forgómotoros karomreszelő készülékek (nail grinder). Ezek , hálózati áramról vagy elemről működnek és dörzspapír szalag forog a végükön, amit egy védőburkolat takar. Az utóbbi nyílásába kell beilleszteni a karmot. Eleinte ezzel is óvatosan kell dolgozni, mert a zaj megijesztheti a kutyákat, ezért lépésről-lépésre, szintén sok dicsérettel és jutalmazással, fokozatosan kell hozzászoktatni a kutyákat. A reszelés előnye, hogy nem vághat bele az élő részbe, és néha még azok a kutyák is tűrik, amelyek elkeseredett ellenállást tanúsítanak a karomvágással szemben. A hosszú szőrű állatoknál viszont fokozott óvatosságra van szükség, mert az a szerkezetre csavarodhat, ami fájdalmas és sérülésekhez is vezethet.

Bármelyik módszert is választja, érdemes kihasználni az alkalmat a mancsok, vagyis a talppárnák és az ujjak közötti bőr, valamint a végtag vizsgálatára is. He egyenetlen karomkopást tapasztal, az általában mozgászavarra utal, ezért állatorvosi vizsgálatra adnak okot. A már benőtt karmok levágását is érdemes inkább szakemberre bízni, mert ez általában fájdalmas, vagyis alkalmas arra, hogy elveszítse a bizalmát a kutya.

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK