Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

küllemápolás

vissza

egészségvédelem

betegségek

tenyésztés

mentsen életet

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya fogainak ápolása

 

Mivel a kutyák a fogászati problémái rendkívül gyakoriak, elengedhetetlen a rendszeres fogászati ellenőrzés és a fogápolás. Ezeket minél fiatalabb korban el kell kezdeni, egyrészt azért, hogy hozzászokjon az állat, másrészt pedig annak érdekében, hogy a másfél-három éves korra jellemzően kialakuló problémák megelőzhetők legyenek. Különösen a kistestű kutyák körében jelentkezik korán fogászati rendellenesség. Nekik gyakran már másfél éves korukban is fogkövük van, amit el kell távolítani, míg a nagytestű fajták esetében ez valamivel később, általában három éves kor körül következik be.

A fogszuvasodás rendkívül ritka a kutyák körében. Ezzel szemben megközelítőleg 80%-os valószínűséggel alakul ki fogkövesség 3 éves korra, amit az íny és a fogmeder megbetegedése követ. Az eredmény a fogakat rögzítő szövetek (íny, Sharpey-rostok és csontos fogmeder) egyre súlyosabb károsodása. Mindez általában több tünettel, köztük kellemetlen lehelettel és akár a fogak elveszítésével is jár, de sok tulajdonos mégsem veszi észre, vagy egyszerűen nem foglalkozik ezekkel, mert a kísérő jelenségek egy része természetesnek tűnik a számára, így a kutya kellemetlen lehelete is, a többi pedig sokáig rejtve marad. Ritkábban alakulnak ki olyan feltűnő tünetek, mint az étvágytalanság, a nyálzás, a fogíny vérzése vagy a száj fájdalmas dörzsölése. Ezért a kellemetlen szájszag és a fogkő is rendkívül gyakori, olykor éveken át megtűrt jelenség, pedig semmi természetes sincs abban, ha elhanyagolják egy kutya fogápolását. Ezért is rendszeresen ellenőrizni kell.

A fogkő kialakulása általában azzal kezdődik, hogy a foglepedékben baktériumok szaporodnak el és plakkot képeznek. A lepedék egy vékony, ragadós, fehéres színezetű réteg, ami a fogakhoz tapad. Naponta keletkezik, és ételmaradékból, elhalt sejtekből, nyálból és baktériumokból áll. A lepedék tartós fennállása következtében baktériumok telepedhetnek meg a fogakon, savakat termelhetnek, amelyek megtámadják a fogzománcot és ínygyulladást is okozhatnak. A plakk a lepedéket fogyasztó baktériumok anyagcseretermékeiből, részben a lepedékből, a nyál ásványi anyagaiból és ételmaradékokból álló, dörzsöléssel még eltávolítható, barnás színű felrakódás a fogakon, amibe viszonylag rövid idő alatt a nyálban található ásványi anyagok (kalcium, foszfor stb.) rakódnak le, vagyis elmeszesedik és kialakul a fogakhoz erősen tapadó és az ínyt sorvasztó szilárd fogkő.

A folyamatban kulcsszerepet játszó baktériumok anaerobok, vagyis nem képesek a levegőben található oxigén jelenlétében szaporodni, ezért a számukra leginkább megfelelő életkörülmény a fogak és a fogíny találkozásánál található levegőtől elzárt terület. Itt állandó táplálék utánpótlást is kapnak a foglepedék formájában. Egyre több baktérium, lepedék, plakk és fogkő kerül a gyulladás és a nyomás miatt sorvadó íny alá és a fogakra. Emiatt az íny és a fogmeder gyulladása lép fel, ami tönkre teszi a fogakat tartó szöveteket és lassan a fogak elveszítéséhez vezet. Néha olyan sok fogkő kerül a fogakra, hogy szinte teljesen beborítja azokat, ugyanakkor hídként együtt tartja a már meglazult fogakat, amelyek fogmedreiben ilyenkor már mindig súlyos gennyes gyulladás zajlik. Mivel az íny vérerekben bővelkedik, ezért az alatta elszaporodó baktériumok könnyen kerülnek a vérpályába, és a vérkeringéssel különböző távoli szövetekbe és szervekbe is eljuthatnak. Ezzel elsősorban a szívet, a májat és a veséket károsítják, amelyekben a fertőzés szívbelhártya-gyulladást, gyulladásos-elhalásos gócokat, tályogképződést és egyéb károkat okoznak. A kutyákban szívében a leggyakrabban a bal szívfél pitvar-kamrai szájadékában található kéthegyű (bicuspidalis), más néven mitrális billentyű megbetegedése a leggyakoribb következmény.

Az otthoni fogellenőrzést hetente ajánlott elvégeztetni. Ezt már egészen fiatal korban érdemes elkezdeni gyakorolni, hogy hozzászokjon a kutya. Ha ezt elhanyagolták, akkor a leghelyesebb első lépés egy alapos állatorvosi vizsgálat. De vizsgálat otthon is végezhető és a legfőbb célja azt tisztázni, hogy milyen állapotban vannak a kutya fogai és ínye, illetve szükséges-e a fogkő eltávolítása vagy más fogászati beavatkozás. Az első lépés az otthoni vizsgálat során megszagolni az állat leheletét. Készüljön fel arra, hogy még egy egészséges kutya lehelete sem feltétlenül rózsaillatú, de ha kimondottan kellemetlen, taszító szagot érez, akkor bizonyára valamilyen baj van. Ezután emelje meg a kutya ajkait, hogy megtekinthesse a fogait és az ínyét. A fogaknak fehér színűeknek kell lenniük, az ínyeknek pedig rózsaszínűnek. Ha az előbbieken barna színű felrakódást, az utóbbi duzzanatát és kipirultságát látja, az szintén a már kialakult probléma jele. Ezek már önmagukban is okot szolgáltatnak az állatorvos meglátogatására, de ha emellett nyálzást, szájbeli növedékeket vagy laza fogakat is lát, akkor biztos lehet abban, hogy már túl sokáig halogatta a segítségkérést.

Minden kutyát ajánlott megtanítani arra, hogy engedje a szája megérintését, az ajkai felhúzását, a fogsorok szétfeszítését és a száj alapos áttekintését. Ezt érdemes rendszeresen gyakorolni, már egészen fiatal kortól. Sokan csak az állatorvosi vizsgálatok során szembesülnek azzal, hogy a kutyájuk ellenáll a száj vizsgálatának, ami nyugtatás nélkül lehetetlenné teszi a kutya teljes körű vizsgálatát és a problémák felfedezését. Ez különösen néhány kistestű fajtára jellemző, de minden méretnél előfordul. Emiatt érdemes minél korábban elkezdeni a kutya engedelmességi nevelését és hozzászoktatását a száj érintéséhez és kinyitásához. Ültesse le a kutyát, és érintse meg a száját, amit egy parancsszóval (pl. „száj”) is egybeköthet. Húzza fel a kutya ínyét, majd a zápfogak irányába húzza hátra. Ezzel láthatóvá válik a fogsor és az íny külső oldala. Tátsa ki a száját és tartsa nyitva addig, amíg alaposan át nem tekintette a fogak rágó és nyelvi (belső) felületét is. Természetesen ennek elsajátítását is türelemmel kell kezdeni, a kutya által diktált módon és tempóban, lassan és fokozatosan kell haladni, és közben minden eredményt jutalmazással ajánlott megerősíteni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonos és az állatorvos is megvizsgálja a kutya száját és fogazatát. Ha egy kutya semmiféleképpen nem hagyja még otthon sem a fogának vizsgálatát, akkor fogászati vagy egyéb a szájat is érintő betegségre kell gyanakodni, amit okozhat a fogak mellett más probléma, így a nyálmirigyek, a rágóizmok vagy az állkapocsízület megbetegedése is. Ilyenkor etetés előtt vigye állatorvosi vizsgálatra a kutyát, mert lehet, hogy nyugtatás, esetleg altatás is szükséges lesz a vizsgálathoz.

Az állatorvosi ellenőrzésekre fiatal felnőtt kutyák esetében általában évente ajánlott sort keríteni, de ha már volt fogászati problémája a kutyának, vagy már idős, akkor 3-6 havonta ajánlott ellenőriztetni a fogait. Ha a kutya engedi a száj vizsgálatát, akkor könnyen felfedezhető a fogak felszínét borító fogkő és egyéb fogelváltozások, valamint a fogíny kipirultsága és duzzanata, annak sorvadása vagy túlsarjadása, daganata, sérülések, az állkapocs és a rágóizmok elváltozásai. Ezek mielőbbi felderítése fontos feladat.

Az állatorvosi közreműködésére minden életkorban szükség van. Kölyökkorban a tejfogak megjelenése, helyeződése, a harapási hibák, a fogak váltása, egyes tejfogak vagy maradó fogak hiánya és a számfeletti fogak, valamint a nem teljes váltás miatt néhány tejfog beékelődése és visszamaradása okozza a legtöbb problémát. Különösen a kistestű kutyák körében fordul elő gyakran, hogy a maradó szemfog nem tolja ki a tejszemfogat, hanem mellé nő és szilárdan beékeli azt a fogmederbe. Ez eleinte nem okoz problémát, de elősegíti az ételmaradékok és a lepedék lerakódását, ami az íny és a fogmeder elváltozását is okozhatja. Megelőzni nehéz, de megpróbálható a fogváltás ezen időszakában az, hogy egy ruhadarabot rángattat a kutyával. Ez különben kerülendő játékforma, bár a kutyák általában örömmel vesznek részt benne, mert általa azt tanulják meg közben, hogy a tulajdonos szereti az agresszív magatartást, ami helytelen. Békés kutyákat akarunk, ezért minden agresszióval járó, azt erősítő játékforma kerülendő. De a kutya 5 hónapos kora körül, amikor megjelennek a maradó szemfogak és a tejszemfogak még látszanak, a műcsontok mellett ez is segíthet, ha napi rendszerességgel gyakorolják. Ha nem ér el eredményt, akkor keresse fel az állatorvosát. Néha, főleg fél év körüli Yorkshire terrierek esetében más tejfogak is beékelődhetnek a maradó fogak közé, ezért ajánlott ebben az életkorban is elvégeztetni egy fogászati vizsgálatot.

A maradó fogak kezdődő problémáival már a fogváltás kezdetétől számolni kell. Ezek megnyilvánulhatnak a fogváltás zavarában, a rendellenes fogak képződésével, különböző mechanikai sérülésekben, harapási hibákban vagy a fogkőképződésben egyaránt. Különösen a fajtatiszta kutyák körében gyakoriak a fogak számbeli rendellenességei, vagyis a foghiányok és a harapás zavarai, amikor nem ollószerűen záródnak a metszőfogak. Ezek, ha nem tenyészállatról van szó, nem számítanak súlyos hibáknak, de a leghelyesebb, ha ezt is megbeszéli az állatorvosával és jelzi a tenyésztőnek is, hiszen örökletes problémák. A kistestű kutyák gyakran már 9-18 hónapos korban ínygyulladás, ínysorvadás, vagy a fogmeder megbetegedés jeleit mutatják, a nagytestűeknél ez általában később következik be, de mindkettőnél számos egyéb tényező is befolyásolja a megjelenését, mint a labdajátékok vagy az etetett táplálék. A tulajdonosok gyakran azzal ártanak a legtöbbet, hogy olyan tárgyakkal apportíroztatják a kutyát, amelyek gyorsan lekoptatják a fogakat. A teniszlabdák, a kövek és a fagallyak okozzák a legtöbb problémát. A teniszlabda akár tövig koptatja a fogakat, a kövektől letöredeznek a fogak, és ezek következtében akár több fog pulpaürege is megnyílik, a fa pedig gyakran vezet sérülésekhez az ínyen, a szájpadláson és a garatban. Ezek mind sok fájdalommal, fogvesztéssel és egyéb következményekkel járnak.

Mivel a fogászati problémák 3 éves korra már a kutyák 80%-át érintik és a leggyakoribb közülük a fogkő, ezért elsősorban ennek a megelőzésére kell koncentrálni. Ha már kialakult a fogkő, akkor az egyedül javasolható megoldás a fogkő eltávolítása, amit rendszeres otthoni megelőzés követ. A fogkő házilagos lekapargatása nem megoldás, mert éppen a fogíny alatti részeket lehetetlen így eltávolítani, ezért az egyetlen megoldás olyan állatorvoshoz fordulni, aki rendelkezik altatógéppel és ultrahangos fogászati kezelőegységgel (fogkő depurátorral), mert ezek az eszközök nélkülözhetetlenek a színvonalas fogellátáshoz. Mivel az ultrahangos kezelőegység használatát és az ínyvonal alatti beavatkozást a kutyák nem viselik el, ezért mindenféleképpen szükség van az altatásukra. A gázaltatás biztonságos, még az idős állatok esetén is használható, emellett megakadályozza, hogy a beavatkozás közben keletkező baktériumokat és fogkövet is tartalmazó pára, valamint a szájban összegyűlő szennyezett mosófolyadék a légutakba jussanak. Emellett az állatorvos megvizsgálja a fogak és az íny állapotát, majd eltávolítják azokat a fogakat, amelyeknél már kialakult a fogmeder súlyos megbetegedése. Végül lepolírozzák a megtisztított fogakat, és gyakran antibiotikumokat is rendelnek, amelyek késleltetik a fogkő újbóli kialakulását.

A fogkő szakszerű eltávolítása és a rendszeres megelőzés segítségével az ínygyulladás általában kezelhető és a fogmeder-gyulladás kialakulása pedig lelassítható.

A rendszeres megelőzésre többféle lehetőség is kínálkozik. A legfontosabb megelőzési módszer a fogmosás. Sokak számára hangzik ez furcsán, pedig a legtermészetesebb dolog, hogy a családban élő kutyának is szüksége van a megfelelő szájhigiéniára. A naponta elvégzett fogmosás segíti az ételmaradék és a lepedék eltávolítását, vagyis a legelején állítja meg a folyamatot. Érdemes korán kezdeni, mielőtt bármilyen elváltozás kialakul, emellett minél fiatalabb a kutya, annál könnyebben szokja meg. Ajánlott minden nap elvégezni, de ha ez nem lehetséges, akkor is törekedjen arra, hogy hetente legalább három alkalommal sor kerüljön rá.

A fogmosáshoz szüksége lesz néhány kellékre. A legfontosabb egy a kutyáknak gyártott fogkrém beszerzése. Ez sok szempontból különbözik az emberek számára gyártott fogkrémektől. Az eltérések legfontosabb oka az, hogy a kutya elfogyasztja a fokrémét és ezért annak olyannak kell lennie, ami lenyelve sem okoz egészségkárosodást, vagyis hányás vagy mérgezést. Sokféle ízesítésben kaphatók a kutyafogkrémek és ezek közül érdemes azt a változatot megkeresni, amit a kutya szeret, vagyis örömmel fogad. Emellett a jó fogkrém számos különböző adalékot is tartalmaz, amelyek segítségével hatékonyabban tisztít. Sok enzimatikusan bontja foglepedéket és olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek ritkítják a baktériumokat.

A fogkrém mellett gyermekeknek, vagy kutyáknak gyártott fogkefére is szüksége lesz. Az utóbbi hasonló ahhoz, amit a gyermekek használnak, de általában mindkét végükön van sörte, emellett kaphatók újra húzható kemény vagy puha kutyafogkefék is.

A tanítás időszakában legyen türelmes. inkább barátságos és játékos, mint parancsoló módon végezze, emellett haladjon lassan és fokozatosan. Az nem baj, ha hetekig vagy hónapokig tart, mire ténylegesen meg tudja mosni a kutya fogát, de ha siet, könnyen leküzdhetetlen ellenállással találja szemben magát. Kezdje azzal, hogy jutalomfalatként kínálja fel a kutyának a fogkrémet, amit egyszerűen az ujjára nyom, hogy megbarátkozzon vele. Ha lenyalja, minden alkalommal dicsérje és jutalmazza meg a kutyát, hogy elnyerje a bizalmát és az együttműködését. A leghelyesebb fogászati jutalomfalatot használni, ami a fogmosással kombinálva javítja a védekezés hatékonyságát. Miután megszokta a kutya az ízét, vagyis örömmel nyalja le az ujjáról, tegye a fogkrémet egy fogkefére, és arról kínálja a kutyának lenyalásra. Ekkor még ne nyúljon be a szájába, a cél eleinte az, hogy megbarátkozzon a fogkefével is, vagyis ne idegenkedjen tőle. Folytassa a dicséretet és a jutalmazást. Ezt követően lépésről lépésre kell elkezdeni a fogkefével a kutya fogainak dörzsölését úgy, hogy a fogkrém lenyalása közben kicsit benyomja a kutya szájába, majd a felső fogsor külső oldalát próbálja végigsimítani vele. Ez a terület érintett ugyanis a leggyakrabban.

Vannak olyan kutyák, amelyek nem fogadják el a fogkrémet, vagy nem engedik meg, hogy a gazdájuk benyúljon a szájukba egy fogkefével. Az esetükben célravezető lehet bizonyos alternatív módszerek alkalmazása. Ha a fogkrémmel van baj, helyettesítse azt a kutya által kedvelt, lehetőleg tubusos halkrémmel, kenőmájassal vagy sajtkrémmel, esetleg más táplálékkal. Ezekkel is meg lehet mosni a fogakat, legalábbis eleinte, ha a helyzet úgy hozza. Ha pedig a fogkefével gyűlik meg a kutya baja, akkor tekerjen az ujja köré egy ruhadarabot (pl. gézlapot vagy zsebkendőt) és azzal próbálja meg fokozatosan a fogmosást. Ezek sokszor beválnak. Azon általában kistestű kutyák esetében, amelyek még a gazdájuknak sem engedik meg, hogy a szájukba nyúljanak, a legjobb eleve az ujja köré tekert gézzel és az arra kent különleges finomságokkal próbálkozik, a leginkább abban bízva, hogy minden kutyának van gyengéje. A végleg kezelhetetlennek tűnő kutyákkal pedig jobb felkeresni egy tapasztalt szakembert, a tenyésztőt vagy egy kutyakiképzőt.

Ha sikerül elérni, hogy egy fogkefével vagy újjal behatolhat a kutya szájába, ne törekedjen alapos fogmosásra. Kezdje finoman. Lassan jusson el oda, hogy végighúzza a fogkefét vagy az ujját a felső fogsor külső oldalának egész hosszában, a szemfogtól hátra az utolsó zápfogig, majd vissza, és ezzel hagyja is abba a beavatkozást. Ha a kutya ezt engedi, igyekezzen fokozatosan növelni a tisztogatás intenzitását, közben körkörösen is mozgassa a fogkefét, de sokáig csak a felső fogsor külső oldalára koncentráljon, mert általában ezen a területen alakul ki a legsúlyosabb probléma. Ha kívül sikerül, próbáljon meg a fogak belső oldalára is kiterjedő mosást végezni. Ehhez praktikus egy hagyományos vagy ujjra húzható fogkefe használata, hiszen a kutyák ösztönösen összezárhatják a fogsorukat, ha étel (fogkrém) kerül a szájukba. És ne feledje minden esetben megjutalmazni a kutyát a fogmosás után.

Kapható ultrahangos fogkefe is, ami a hagyományos fogkeféknél jobban tisztítanak, azonban nem bírnak el a masszív fogkővel, nem lehet mindenhonnan levenni velük a fokövet (pl. a belső oldalon és az íny alatt), és károsítják a fogzománcot is, ezért a használatuk inkább nem javasolható, mert hosszú távon többet ártanak, mint használnak. Ha valóban alkalmasak lennének a feladatra, minden állatorvos megvásárolná.  

Végül egy vicc (?) a fogmosással kapcsolatban- Egy francia állatorvos kolléga az egyik konferencián tartott előadása során azt javasolta az állatorvos hallgatóságnak, hogy úgy világítsunk rá a fogmosás szükségességére, hogy ha megkérdezik: „Tényleg meg kell mosni a kutya minden fogát naponta?”, akkor a helyes válasz az, hogy: „Nem, csak azokat, amelyeket meg akarnak tartani.” Nem sütném el ezt a tréfát, de a mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy igaza van!

A fogmosás mellett a második leghatékonyabb védekezési lehetőség a rágás. Erre is több módszer kínálkozik. Egyrészt etethet a kutyával olyan száraz táplálékot, amit sokat kell rágni. Kapható többféle részben vagy elsősorban fogászati kutyatáp is, amiben különböző adalékok, köztük olyan hosszú természetes rostszálak vannak, amelyek sokáig egyben tartják a rágás során a falatot, vagyis a száraz táp szemcséi nem esnek szét, miközben a kutya foga beléjük hatol, ezáltal alaposan végigdörzsölik és tisztítják a fogakat. Ezek általában akkor nyílnak szét, mint a rózsa, amikor az íny is nyomást gyakorol rájuk, vagyis azt is masszírozzák a táplálkozás alatt. Az ilyen tápok folyamatosan eltávolítják a lepedéket és vele a baktériumok többségét is a fogakról, egyben masszírozzák az ínyt is. Néhány fogászati táp összetétele gátolja a fogkő kialakulását, ezáltal tovább marad ledörzsölhető plakk állapotban a felrakódás.

Hasonló módon működnek a fogászati jutalomfalatok, vagyis a műcsontok és az egyéb fogtisztító termékek, amelyek nagy választéka kapható a szaküzletekben. Közös tulajdonságuk, hogy a rágás során tisztítják a kutya fogait. A valódi csontok etetésének fogászati előnyei azonban vitathatók. Egyik oldalon igaz, hogy a csontetetés mechanikailag tisztítja a fogakat, de a másik oldalon legalább annyi kárt okoznak, mint amennyit kivédenek. Túl nagy igénybevételt jelentenek a fogak számára, így azok a csontetetéstől idő előtt elkopnak, megrepednek és letöredeznek. A csigolyák és a baltával vágott, vagy a hőkezeléstől (főzéstől, sütéstől) törékennyé vált csontok emellett gyakran szorulnak be a fogak közé. A lenyelt csontszilánkok is veszélyeztetik a kutya életét, mert átlyukaszthatják a nyelőcsövet vagy megakadhatnak abban, átszúrhatják a gyomrot és a bélcsatornát, bélelzáródást okozhatnak, nagy mennyiségben etetve pedig bélsárpangást és vastagbélsérüléseket is. Ezért hiába tűnik a csont etetése az egyik legtermészetesebb fogászati védekezési módnak, nem az, hiszen egyben az egyik legkárosabb is. Olyasmi, amit jobb elkerülni, mert megrövidítheti a kutya életét. Kicsit hasonló a helyzet az állati eredetű, általában sok bőrt tartalmazó, tartósított jutalomfalatokkal. Ezek is a természetesség érzetét keltik a vásárlókban, pedig általában nem hagyományos módon szárítják, ezért gyakran kémiai anyagokat és tartósítószert tartalmaznak, emellett gyakran okoznak fertőzéseket, ezért bizonytalan, hogy az etetésük használ-e a kutyának vagy inkább az ártalmára van. Az viszont ajánlható, hogy a kutya már egészen fiatal (mintegy 3 hónapos) kortól kapjon rendszeresen fogászati jutalomfalatokat és kezdjék el gyakorolni a fogmosást, hogy hozzászokjon.

Emellett kaphatók olyan játékok is, amelyek felülete úgy van kiképezve, hogy használat közben tisztítsák és masszírozzák a kutya fogait és ínyét. Számos ilyen labda, apportfa és konga érhető el a boltokban.

További megelőzési lehetőséget jelentenek a különböző eleséghez vagy ivóvízhez keverhető és egyéb állatgyógyászati fogászati termékek, amelyek általában a fertőtlenítő hatásuknál fogva csökkentik a fogkövet építő baktériumok számát.

Sajnos, mint az elmondottakból is látható, a megelőzés egyáltalán nem könnyű feladat. Ezért a leghelyesebb, ha már kölyökkorban hozzászoktatja a kutyát a fogmosáshoz, a száraz tápok fogyasztásához és a fogászati jutalomfalatok rágcsálásához. A legjobb eredményt ezek együttes alkalmazásától várható. Azonban még ekkor sem számíthat abszolút mentességre a fogászati problémáktól, ezért a megelőzés mellett minden esetben szükség van a kutya rendszeres otthoni és állatorvosi vizsgálataira, és ha szükséges, az időben elvégzett kezelésekre is, amelyekkel a fogak megmenthetők és a szövődmények megelőzhetők. Ezek újra megteremtik annak a lehetőségét, hogy Ön elvégezhesse a megelőzést, vagyis a fogkő eltávolítása után eredményesen védekezhessen annak újbóli kialakulása ellen.

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK