Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

egészségvédelem

betegségek

vissza

küllemápolás

takarmányozás

tenyésztés

mentsen életet

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya szívférgessége

 

Tartalom:

Bevezető

Húsevő állatokban, így kutyában és macskában is többféle Dirofilaria családba tartozó parazita faj fordul elő, amelyek közül kettő Magyarországon is előfordul. Az egyik a szív dirofiláriózist, vagyis a szívférgességet okozó Dirofilaria immitis, ami a leírások alapján Spanyol- és Franciaországban régóta megtalálható volt, innen hurcolták be az Egyesült Államokba és terjedt tovább Európában is. A másik faj pedig a Dirofilaria repens, ami Magyarországon már régóta gyakori. Ez utóbbi a bőr dirofiláriózist vagyis a bőrférgességet okozza, amit máshol ismertetünk (kattintson a linkre).

A szívférgesség vagy szív dirofiláriózis neve megtévesztő. Ez a kórokozó ugyanis csak kivételes, előrehaladott esetekben található meg a szívben, ezért a betegség eleinte a szívet egyáltalán nem is érinti. A kórokozó a tüdőartériában telepszik meg, ami elsősorban a tüdő megbetegedését vonja maga után, mert innen elszabadulva a tüdő vérereinek elzáródását, vagyis tromboembóliát okoz a tüdőben. Ez a betegség leglényegesebb kártétele. A laikusok ennek ellenbére még ma is gyakran viszik szív ultrahang vizsgálatra a kutyájukat, ami értelmetlen, hiszen a szívférges kutyák többségének a szívében nincsen D. immitis és a legtöbb esetben maga a szív sem érintett a betegségben. Ezért sem a kórokozóval való fertőzöttség kimutatására, sem pedig a gyógykezelés nyomon követésére nem alkalmas a szív ultrahang vizsgálata, ahogy más a szív működését vizsgáló módszer (pl. EKG vizsgálat) sem. Csak érdekességként említjük meg, hogy a mellkas röntgenvizsgálata ennél a betegségnél nagyságrendekkel több információval szolgál, mint a modernebbnek tartott szív ultrahangvizsgálat...

vissza a tartalomhoz

Előfordulás

A szívférgességet korábban csak külföldről behozott kutyákban mutatták ki, de ma már ugrásszerűen nő a hazai esetek száma, és egyes területeken egyre komolyabb veszélyt jelent a kutyák számára. Néhány éve egy felmérő vizsgálat azt mutatta ki, hogy hazánkban a kutyák 2,4%-a fertőződött meg ezzel a kórokozóval, de mivel minden fertőzött még ma sem deríthető fel, a valódi elterjedtsége ennél nagyobb lehet. A betegséget szúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a kóbor, szabadban tartott, vízparton, erdőben sétáltatott vagy vadászó, közepes vagy nagytestű, középkorú vagy idősebb kutyákban kell számítani rá, de kivétel nélkül minden védtelen (vagyis megfelelő megelőző kezeléssel folyamatosan nem védett) kutyát veszélyeztet. A fertőzésre leginkább az 1-7 éves kutyák fogékonyak, ezért a megbetegedés tüneteinek kialakulása a 3-8 éves kutyákon a leggyakoribb.

vissza a tartalomhoz

Kórokok

A Dirofilaria immitis fehér színű, a bőrféregnél is hosszabb fonalféreg. A kifejlett hímek elérhetik a 20, az érett nőstények pedig a 30 cm hosszúságot. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is. A féreg újszülöttei, az apró mikrofiláriák, a fertőzött kutya- és macskafélék vérében keringenek. A mikrofiláriák szabad szemmel nem láthatók, hosszuk nem éri el a 0,3 mm-t. Azért hívjuk mikrofiláriáknak őket, mert a lárvákkal szemben ezek soha nem fejlődnek tovább a fertőzött kutyákban, hanem általában 1-2 évig keringenek, mielőtt elpusztulnak. A mikrofiláriákat különböző szúnyogfajok veszik fel a fertőzött gazdán történő vérszívás során. A mikrofilária a szúnyog belébe vándorol, ahol vedlik és első stádiumú lárvává (L1) alakul. Ezt követően még kétszer vedlik, előbb a szúnyogok kiválasztó szervecskéiben, az ún. malphigi csövecskékben (második stádiumú lárva, L2), majd ismét a belekben és kialakul a harmadik stádiumú lárva (L3). Ez utóbbi a szívféreg fertőzőképes alakja, ami a szúnyog szájszervébe vándorol, ahonnan a következő vérszívás során kerül az új gazda bőr alatti kötőszövetébe. Itt újra vedlik, méghozzá kétszer. Előbb a negyedik stádiumú lárva (L4) jön létre, majd az éretlen felnőtt alak (L5). Ez utóbbi elvándorol a tüdőartériába, ahol érett felnőtté válik és megkezdi az ivaros szaporodását, aminek eredményeként vérben keringő mikrofiláriák jönnek létre. A vadászgörények és a macskák részlegesen fogékonyak, ezért ritkábban alakulnak ki és rövidebb ideig keringenek bennük a mikrofiláriák.

A fentiek alapján a fertőzéshez két közreműködőre van szükség: egyrészt a végleges gazdára, ami a leggyakrabban egy kutyaféle, másrészt egy köztigazdára, ami egy szúnyog (több, mint 70 szúnyogfajról ismeretes, hogy terjesztheti a betegséget). A kórokozó terjedése a köztigazda, vagyis szúnyog hiányában nem jöhet létre, mert benne alakul ki a fertőző alak (L3) és ő oltja be azt a következő gazdába. A betegség lappangási ideje (prépatens periódusa), vagyis az az időszak, ami a fertőző alak gazdába kerülésétől a mikrofiláriák kialakulásáig tart, 6-9 hónapot vesz igénybe. A felnőtt nőstények 5 évnél is hosszabb ideig képesek mikrofiláriákat termelni. Ahhoz, hogy a szúnyogokban kifejlődjön a harmadik stádiumú (fertőző) lárva és a szúnyogok újabb gazdákat legyenek képesek velük megfertőzni, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Ez alatti hőmérsékleten a szúnyogban található alakok képesek felfüggeszteni a fejlődésüket, majd folyatni, amikor a hőmérséklet újra emelkedik. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés. A globális felmelegedés hatására egyre hosszabbodik ez az optimális időszak, ezért megfelelő védekezés hiányában a dirofilariózisok növekvő kártételére kell számítani a következő időszakban.

A szúnyogszezon Magyarországon évente változó ideig, általában márciustól októberig tart, de április vége előtt alacsony az átlaghőmérséklet ahhoz, hogy fertőző lárvák alakuljanak ki a szúnyogokban.

vissza a tartalomhoz

Kórfejlődés

A kifejlett férgek először a tüdőartériában telepednek meg, ami a jobb kamrából a tüdőbe szállítja a vért. A szívférgek ügyesen rejtőznek el a szervezet immunrendszere elől, ezért az nem tudja hatékonyan pusztítani őket, vagyis nem váltanak ki immun-reakciót. Elsődleges megtelepedési helyükön, a tüdőartériában mechanikailag irritálják az ér falát, amiben gyulladásos elváltozás alakul ki, ami végül az üregének beszűküléséhez vezet. Minél tovább maradnak a szívférgek az ér üregében, annál súlyosabb a folyamat, ami az érfal megvastagodása és tromboembólusok képződése miatt a tüdő kisebb ereinek az elzáródását is eredményezi. Ennek következtében idővel megnő a kisvérkörben a vérnyomás és a jobb szívfélnek egyre nagyobb munkát kell kifejtenie annak érdekében, hogy fenntartsa a keringést. Előrehaladott esetekben ez vezet el a jobb szívfél falának megvastagodásához (hipertrófiájához) és végül a szívelégtelenséghez, ami gyakran hasvízkórban nyilvánul meg. 

Amikor egy átlagos méretű kutyában a szívférgek száma eléri az 50-et, akkor elkezdik a jobb kamra üregét is kitölteni. Ezt követően a jobb pitvarba, majd a vért odaszállító hátulsó üresvénába (tudományos nevén vena cava, ami egyben a legnagyobb véna a szervezetben) is behatolnak. A vastag, izmos falú artériában és a szív üregében halmozódó férgek sokáig nem okoznak klinikai tüneteket, de a hátulsó üresvéna elzáródása gyors állapotromlást és néhány nap alatt akár az állat elpusztulását okozhatja, amit elsősorban a májműködés heveny elégtelensége idéz elő. Ezt az állapotot - a hátulsó üres véna tudományos neve után - kavális szindrómának nevezzük. A magyarországi fertőzések általában csak az erősen fertőzött dél-tiszántúli területeken járnak ilyen súlyos következményekkel, a fővárosi kutyák körében extrém ritka, hogy a kórokozó eljut a szívbe.

vissza a tartalomhoz

Klinikai tünetek

A szívférgesség súlyos beszámítás alá eső megbetegedés. A tüdőartériában és a jobb szívfélben lakó szívférgek sokáig rejtve maradnak, de a férgek számától, a fertőzés fennállásának hosszától és a beteg aktivitásától is függően előbb-utóbb károsítják a gazda szervezetét. Minél több féreg található egy kutyában, minél hosszabb ideje és minél aktívabb életmódot folytat az állat, annál súlyosabb tünetek jelentkeznek. Mivel a férgek a tüdőartériákban laknak, az első tünetek is a tüdő megbetegedésére utalnak. Az általában hosszú tünetmentes szakasz után ezért kezdetben enyhe köhögés alakul ki. Ez általában a betegség legelső és egyben legjellegzetesebb tünete is. A köhögés később fokozódik és nehezített légzés is kíséri. A testmozgás egyre jobban megviseli a beteget, hamar elfárad és köhögni kezd. Végül az állat lesoványodik, amit ájulás, vérköhögés vagy májzsugor és hasvízkór (a jobb szívfél elégtelen működése miatt kialakuló hasüregi folyadékgyülem) is kísérhet. A sokat mozgó, aktív, kisportolt állatokon korábban jelentkeznek a betegség tünetei és súlyosabbak is.

Az állatorvosi vizsgálat további tüneteket is feltárhat, mint pl. az abnormális légzési zörejek, szapora szívverés vagy a megnagyobbodott máj. A korai esetekre viszont még a leggondosabb állatorvosi vizsgálat sem deríthet fényt, annak ellenére, hogy az éretlen felnőtt alakok (L5) megtelepedése a tüdőartériában gyakran jár átmeneti köhögéssel és a vérképben olykor kifejezett eozinofíliával (az eozinofil granulociták számának emelkedésével) is. Ezek 2-3 hónappal megelőzhetik a mikrofiláriák megjelenését, de nem nevezhetők jellegzetes tünetnek.

A véna káva szindróma (lásd: kórfejlődés) későn és viszonylag ritkán jelentkezik, és nagyon gyorsan zajlik le. Az állat hirtelen étvágytalanná válik, elgyengül, gyakran el is ájul és súlyos nehezített légzést mutat. Nyálkahártyái sápadtak vagy sárgák, mája duzzadt, amit a vörösvértestek tömeges szétesése miatt a babéziózishoz hasonló vérfestékvizelés is kísérhet. Az állatorvos a vizsgálat során ilyenkor durva szívzörejt és juguláris vénapulzust észlelhet.

Mind a szívféreg, mind pedig a vele szimbiózisban élő endoszimbionta Wolbachia baktériumok további kártétel okozására is képesek a megtámadott gazdákban, amelyek ma jelentős kutatási területet képviselnek.

vissza a tartalomhoz

Diagnózis

A szívférgesség kimutatására még ma sem ismerünk abszolút megbízható diagnosztikai eljárást, bár az utóbbi évtizedben jelentős előrelépés mutatkozott ezen a téren is. A kutyák fennálló fertőzöttségét szűrővizsgálatok során vagy a klinikai tünetek megjelenése esetén elvégzett laboratóriumi vizsgálatokkal általában lehet igazolni.

A legegyszerűbb módszer a vér vizsgálata, amikor a mikrofiláriák jelenlétét próbáljuk kimutatni. Ez történhet helyben, az állatorvosi rendelőkben is, egy viszonylag egyszerű és gyors natív vérvizsgálattal, de tudni kell, hogy ez a módszer nem abszolút megbízható, emellett nem ad lehetőséget a Dirofilaria immitis és a D. repens mikrofiláriáinak elkülönítésére sem. A mikrofiláriák kimutatására és tipizálására a koncentrálási és szűrési eljárások alkalmasabbak, ezért leginkább az ún. módosított Knott tesztet ajánljuk erre a célra. Mivel mindkét módszer csupán a mikrofiláriákat mutatja ki, csak akkor lesznek pozitívak, ha ilyenek keringenek a vérben, vagyis kevesebb fertőzött állat deríthető fel általuk, mint a később ismertetésre kerülő szerológiai teszttel. Ez azért van, mert a szívférgekkel fertőzött kutyák mintegy 20%-ának vérében egyáltalán nincsenek mikrofiláriák, aminek több oka is lehet:

  1. a fertőzött kutya a vizsgálat előtt olyan gyógyszert kapott a szívférgesség megelőzésére, ami elpusztítja a mikrofiláriákat

  2. a kutya immunrendszere megölte a mikrofiláriákat, amit a beteg általában köhögéssel is jelez

  3. csak egynemű kifejlett szívféreg van a kutyában (ha mind hím, akkor a szerológiai vizsgálat is negatív lesz)

  4. túl korai volt a vizsgálat, vagyis nem telt még el a fertőzéstől számítva a mikrofiláriák megjelenéséhez szükséges 6-9 hónap

A mikrofiláriák száma némi napszaki ingadozást is mutat. Éjszaka több van, mint nappal, ezért a vérvételre lehetőleg a kora reggeli vagy az esti órákban kerüljön sor.

A kifejlett Dirofilaria immitis kimutatására az immunológiai (szerológiai) módszerek használhatók. Ezek kutya esetén a nőstények által termelt antigéneket mutatják ki, vagyis negatívak lesznek, ha a kutya csupán hím szívférgekkel fertőzött. Ugyanakkor nagyon érzékenyek és specifikusak is, vagyis nagy biztonsággal mutatják ki a fertőzött egyedeket.. Van laboratóriumi és a rendelőben helyben elvégezhető antigén teszt is, ezek érzékenységében nincs jelentős különbség. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a kifejlett nőstények antigénjeinek kimutatása általában nem lehetséges a fertőzést (vagyis az L3 lárva bejutását) követő 5 hónapon belül és biztos eredményt csupán 7-8 hónappal a fertőzés után kapunk.

Az a jelenség, hogy egy kutya vérében mikrofiláriát lehet találni, de szerológiailag negatív, szintén több esetben lehetséges:

  1. a kutya D. repens-szel fertőzött (ez Magyarországon a legvalószínűbb ok)

  2. egy vagy kisszámú D. immitis nőstény van csak a kutyában

  3. a beteg csupán a kifejlett férgekre ható (adulticid) kezelésen esett át, ezért még mikrofiláriák keringenek a vérében (ez Magyarországon nem valószínű)

  4. a kutya vérátömlesztés során kapta a mikrofiláriákat

  5. fertőzött szukák kölykeibe olykor átkerülhetnek a méh falán keresztül a mikrofiláriák és a kölykök vérében sokáig keringhetnek

Az utóbbi esetben a kölykökben keringő anyai eredetű mikrofiláriák - mint azt már elmondtuk - nem okoznak megbetegedést, ahhoz előbb egy szúnyognak kell felvenni őket, amelyben tovább fejlődnek és amely tovább oltja a benne kialakult fertőző alakot (L3). Így ha a kölyök nem fertőződik szúnyogtól, a mikorfiláriák idővel kihalnak belőle.

A szerológiailag negatív teszt eredmény nem jelenti azt, hogy az állat biztosan nem fertőződött D. immitis-szel. Ezt csak akkor állíthatjuk, ha a tesztet 6 hónappal később megismételtük és közben az állat hatékony megelőző kezelést kapott. Ajánlott megismételni a szerológiai tesztet az adulticid kezelés után is annak tisztázására, hogy maradt-e élő D. immitis a betegben? Ha pedig egy kutyában mikrofiláriát találnak, minden esetben érdemes elvégeztetni a szerológiai vizsgálatot annak tisztázása érdekében, hogy az állat a szívféreg vagy a bőrféreg kórokozóját hordozza?

A PCR módszer ma már érzékeny és specifikus vizsgálóeljárás. Jelenleg csak a mikrofiláriák mutathatók ki vele, ezért a szűrővizsgálatok során pozitívnak talált és mikrofiláriákkal is rendelkező kutyákat ajánlott megvizsgáltatni vele. Kevésbé megbízható, de olcsó és minden állatorvosi rendelőben helyben elvégezhető natív vérvizsgálat, ami a szűrési eljárások gyakori része. A vérkenet vizsgálat viszont (hasonlóan a szív ultrahang vizsgálathoz) a legkevésbé érzékeny diagnosztikai eljárás.

Mivel Magyarországon az a különleges helyzet áll fenn, hogy kétféle Dirofilaria faj is előfordulhat az ebekben, akár egyszerre is, az amerikai szabályoktól eltérő szűrővizsgálati rendszerre lenne szükség. Erre egyelőre nincsenek tudományos szintű szakmai ajánlások, ezért mi a Mancsok Állatorvosi Rendelő munkatársai által kidolgozott programot javasoljuk:

  1. A kutyák esetén évente egy alkalommal, lehetőleg minden tavasszal (lehetőleg május hónapban) javasolt a natív vérvizsgálat vagy a Knott teszt elvégzése (az előbbi viszonylag olcsó, az utóbbi költségesebb, de érzékenyebb és vele általában meghatározható, hogy melyik Dirofilaria fajhoz tartozik a mikrofilária), valamint emellett egyidejűleg minden kutyát javaslunk szerológiai antigén teszttel is megvizsgáltatni D. immitis jelenlétére.

  2. Az  előző szúnyogszezonban már élt, de soha nem vizsgált kutyákat mielőbb egy antigén teszttel meg kell vizsgálni.

  3. Valamennyi kutya kapjon folyamatos megelőző kezelést májustól novemberig..

Minden Mancsok Állatorvosi Rendelőben képesek vagyunk mind a vér natív vizsgálatára, mind pedig a szerológiai vizsgálat elvégzésére. Mindkettőhöz elegendő egy vékony tűvel 1-2 csepp vért venni a kutyától és az eredményt 10 percen belül közölni tudjuk!

A kórokozó kimutatása mellett a vérkép vizsgálata, a mellkasi szervek röntgenvizsgálata, valamint a szív ultrahangos vizsgálata segítheti az elváltozások felderítését. Ezeket tehát nem a fertőzöttség kimutatására használjuk, hanem a fertőzöttnek bizonyult állatok állapotának felmérésére, ugyanis egyik sem alkalmas a korai és enyhe fertőzések felderítésére. A vérkép vizsgálatáról az eozinofíliával és a kavális szindróma során fellépő vörösvértest szétesés kapcsán már volt szó. A szakszerű, kétirányú mellkasi röntgenvizsgálat ma a leghasznosabbnak tekintett kiegészítő diagnosztikai eljárás a betegség felderítésében és kártételének vizsgálatában egyaránt. Minden esetben ajánlott elvégezni, amikor pozitív szerológiai eredményt kapunk (ennek okait lásd a gyógykezelésnél). Megfelelő altatásban történik, aminek nem nagy a kockázata. Az ultrahangvizsgálat a szívférgesség felderítésére és következményeinek kimutatására egyaránt a legkevésbé alkalmas, ezért nem helyettesítheti sem a vérvizsgálatokat, sem a röntgenvizsgálatot és alkalmatlan a gyógykezelés sikerességének a nyomon követésére is. Leginkább a súlyos fertőzések felderítésében és a szív állapotának megítélésében játszhat szerepet, ezért a fertőzöttség kimutatása után erre is érdemes sort keríteni.

vissza a tartalomhoz

Gyógykezelés

A szívférgesség gyógykezelése alapos elméleti felkészülést és nagy tapasztalatot igényel. E sorok írója évekig Ohioban dolgozott, ami - Florida mellett - az Egyesült Államok legfertőzöttebb területe. A kezelési protokollnak számos olyan eleme van, amit itt helyhiány miatt nem részletezünk.

A gyógykezelés során a kifejlett (adult) férgeket "adulticid", a mikrofiláriákat pedig "mikrofilaricid" készítményekkel igyekszünk elpusztítani. Az adulticid készítmények arzén-származékok, amelyek Magyarországon nem kaphatók, de az EU néhány országában igen, vagyis beszerezhetők. Jelenleg egyetlen készítményt forgalmaznak erre a célra, aminek melarsomine a hatóanyaga. A melarsomine nem hat a mikrofiláriákra, sem az L3 és az L4 fejlődési alakokra. Használatakor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elpusztult kifejlett szívférgek vagy azok részei a kezelés hatására elkerülhetetlenül tromboembóliát és érelzáródásokat okoznak a beteg tüdejében. A trombusképződés súlyosságát alapvetően 3 tényező befolyásolja:

  • a tüdő érrendszeri elváltozásainak kiterjedtsége,

  • a fertőzés súlyossága és

  • a kutya tartási körülményei a kezelés utáni időszakban.

Ha a kutya erősen fertőzött, ha röntgenvizsgálattal kimutatható a tüdő ereinek kiterjedt betegsége és ha már szívelégtelenség áll fenn, akkor a trombusképződés kockázata nagy. Az észlelt tünetek alapján osztályozzuk a betegeket és mindegyik osztály az állapotának megfelelő gyógykezelést kap, vagyis másképp kell kezelni a tünetmentes és az enyhe eseteket, mint a súlyosan beteg állatokat. 

A melarsomine-t megfelelő előkezelés után alkalmazzuk. Bár mérgező, mégsem ez jelenti a legsúlyosabb veszélyt a kezelt állatokra, hanem az általa kiváltott tromboembólia. A férgek a beadását követően napok-hetek alatt pusztulnak el, a teljes gyógyulás pedig akár több hónapig is eltarthat, s mivel a kórokozó elsősorban a tüdőartértiában lakik, az adulticid kezelés során minden esetben fel kell készülni a trombóembólia kialakulására. Ebbe pusztul bele a legtöbb kezelt állat, és még a tünetmentes vagy enyhén megbetegedett állatok állapota is gyorsan romolhat a kezelés megkezdése után, ha a tulajdonosuk nem tartja be az utasításokat . A kezelés alatt az állat tartási körülményeinek meghatározó szerepe van a sikerben, és ezek az ajánlások elsősorban a tromboembólia kockázatát és következményeit hivatottak csökkenteni. Megfelelően kezelve a legtöbb tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató szívférges kutya élete megmenthető.

Mikrofilaricid készítmény többféle létezik és több kutyának gyártott ilyen szer kapható nálunk is. A mikrofiláriák elpusztítását általában az adult férgek elleni kezelést megelőzően érdemes elkezdeni. Mivel a kifejlett férgek elpusztításához hasonlóan a mikrofiláriák elleni első kezelés is súlyos szövődményekkel járhat, ezért azt is megfelelően előkezelt állatokon végezzük. A második és a további kezelésekhez általában már nincsen szükség ilyen elővigyázatosságra.

A fertőzött állatok kezelése során az adulticid és a mikrofilaricid készítmények alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy az előbbi kizárólag a 4 hónapnál idősebb, míg az utóbbi pedig kizárólag a 2 hónapnál fiatalabb alakokra hat, ezért az újabb ajánlás az, hogy a tünetmentes állatok kezelése során a mikrofilaricid kezelés 3 hónappal előzze meg az adulticid kezelés elkezdését. Súlyos fertőzöttség esetén pedig, különösen kavális szindrómában, a kifejlett szívférgek műtéti eltávolítása is szükséges lehet. Enyhe és tünetmentes esetekben ez nem tanácsolható.

vissza a tartalomhoz

Kórjóslat

A tünetmentes egyedek és az enyhén megbetegedettek kórjóslata kedvező, a súlyos eseteké kedvezőtlen.

vissza a tartalomhoz

Megelőzés

A kölyökkutyák megelőző kezelését legkésőbb 8 hetes korig  ajánlott elkezdeni. A fertőződés megelőzése elvileg kétféleképpen lehetséges: a szúnyogok távoltartásával és a szúnyog által beoltott fertőző alak (L3) elpusztításával. A bőrférgességhez hasonlóan a szúnyogokat taszító (repellens hatású) készítmények megritkítják a szúnyogcsípéseket, amivel csökkentik ugyan a bekerült szívférgek számát, de nem akadályozzák meg teljes biztonsággal a fertőződést. Mivel kisszámú szívféreg is képes elpusztítani a kutyát, ezért önmagában ezekkel nem védhetők meg a kutyák! A szívférgesség megelőzése érdekében ezért mindenféleképpen szükség van a beoltott fertőző alakok elpusztítására, ami elvileg 100%-os eredményt hozhat. Ezért minden kutyát, de legalább a fertőzésnek fokozottan kitetteket ajánlott a szúnyogszezon teljes ideje alatt valamelyik a frissen (30 napon belül) bekerült szívféreg lárvák megölésére alkalmas készítménnyel havonta kezelni. Erre a célra többféle hatóanyag is elérhető, a már említett, mikrofilaricid készítmények mellett van Magyarországon egy harmadik hatóanyag is forgalomban erre a célra. Ezek mindegyike biztosan elpusztít minden kórokozót, ami egy hónapon belül került be az állat szervezetébe.

A megelőzés másik fontos eleme az évenkénti szűrővizsgálat. Erre minden olyan kutya esetében ajánlott sort keríteni, amelyik élt az előző szúnyogszezon alatt. Még a lárvákat elpusztító készítményekkel kezelt kutyákat is meg kell vizsgáltatni, annak ellenére, hogy azok hatékonysága elvileg 100%-os, mert a tabletták kiköphetők, a rácseppentő oldatok pedig letörölhetők. Mivel a fertőzés legkorábban 6 hónap múlva mutatható ki, ezért minden év májusában javasolt a szűrővizsgálatot elvégeztetni, illetve ha májusban ez elmaradt, akkor mielőbb.

Az alábbi táblázatban pirossal jelöltük azokat a ma (2017. közepe) kapható gyógyszerkészítményeket, amelyek legalább májustól novemberig havonta alkalmazva alkalmasak a lárvák elpusztítására, és feketével a csupán kiegészítésül javasolt szúnyogriasztó készítményeket. Ha le kívánja tölteni a táblázatot, itt érhető el PDF formátumban. Az itt felsorolt készítmények valamennyi MANCSOK rendelőben kaphatók:

Gyógyszer (gyártó)

Alkalmazás

Hatásspektrum

Hatásidő

Advantix

(Bayer)

rácseppentő oldat, kutya

szúnyog, lepkeszúnyog, bolha, kullancs és szuronyos istállólégy

szúnyog ellen 2-4 hét

Advocate

(Bayer)

rácseppentő oldat,

kutya, macska

szívféreg lárva, sok

külső és belső élősködő

szívféreg ellen havonta

Effitix

(Virbac)

rácseppentő oldat, kutya

szúnyog, bolha, kullancs és lepkeszúnyog

szúnyog ellen 4 hét

Exspot

(MSD)

rácseppentő oldat, kutya

szúnyog, bolha, kullancs,

lepke- és dalos szúnyog

szúnyog ellen 2 hét

Frontline Tri-Act

(Merial)

rácseppentő oldat, kutya

szúnyog, bolha, kullancs és lepkeszúnyog

szúnyog ellen 4 hét

Milbemax

(Novartis)

tabletta,

kutya, macska

szívféreg lárva, a legtöbb belső élősködő

szívféreg ellen havonta

Milprazon

(KRKA)

tabletta,

kutya, macska

szívféreg lárva, a legtöbb belső élősködő

szívféreg ellen havonta

Nexgard Spectra

(Merial)

tabletta, kutya

szívféreg lárva, a legtöbb külső és belső élősködő

szívféreg ellen havonta

Scalibor

(MSD)

gyógyszeres nyakörv, kutya

szúnyog, (bolha), kullancs,

lepke- és dalos szúnyog

szúnyog ellen 5-6 hónap

Stronghold

(Zooetis)

rácseppentő oldat,

kutya, macska

szívféreg lárvák, sok

külső és belső élősködő

szívféreg ellen havonta

Vectra 3D

(Ceva)

rácseppentő oldat, kutya

szúnyog, lepkeszúnyog, bolha, kullancs és szuronyos istállólégy

szúnyog ellen 4 hét

vissza a tartalomhoz

Az ember dirofiláriózisa

A szívféreg kórokozója az embert is megfertőzheti. Az emberekbe is a szúnyogok oltják be a kórokozót, miután fertőzött kutyákból vért szívtak és vele mikrofiláriákat vettek fel, majd a szúnyogban kialakuló fertőző alakot juttatják be a csípésük során. Az emberi fertőzéseknek alapvetően két formája létezik: az intravaszkuláris (véréren belüli) és a tüdő dirofiláriózis. Az intravaszkuláris dirofiláriózis során a fertőzött személyekben a legtöbb esetben csupán egyetlen féreg fordul elő és az is gyakran halott. Leginkább a nagy erekben vagy a szívben található meg. Mikrofiláriákat csak kivételes esetben találtak a fertőzött személyek vérében. A legtöbb eset klinikailag tünetmentesen zajlik le és leginkább boncolási mellékleletként kerül felderítésre. A tüdő dirofiláriózist viszont gyakran diagnosztizálnak élő személyeken. Az ember tüdőartériájába került fiatal felnőtt szívféreg ilyenkor bekerül a tüdő szöveteibe, ahol infarktust és jellegzetes csomót okozhat. Mikrofilária a vérben ezekben az esetekben is ritkaság.

Az emberi fertőzések felderítésére a tüdő röntgenvizsgálata és a biopsziás szövettani minta vizsgálata a legalkalmasabb, a szerológiai vizsgálat ugyanis csak az esetek egy részét deríti fel csupán. A fertőzött személyek legalább fele kutyatartó.

vissza a tartalomhoz

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK