|
Piometra - a méh gennykórja
A piometra alatt a szuka kutyáknak azt a megbetegedését értjük, melynek során nagy mennyiségű genny termelődik a méhben. A betegség neve latin eredetű, a pyo gennyet, a metrum pedig méhet jelent. A betegség magyar neve a méh genykórja, ami régiesen hangzik ugyan, de segít megkülönböztetni a piometrát szukáknál az ellés után olykor kialakuló gennyes méhgyulladástól, ami egy teljesen más betegség. A betegség a nem ivartalanított szukák körében meglehetősen gyakori. Elsősorban az idős állatok betegszenek meg, leggyakrabban 9 éves kortól látjuk. A piometra jellemzően a tüzelést követő hetekben alakul ki. A betegség hormonális zavar következménye. A nőstény kutyák ivari ciklusa rendkívül bonyolult, ennek megfelelően a szabályozása is az. Leginkább akkor alakul ki piometra, ha zavar csúszik ebbe az összetett folyamatba, pl. szabálytalan ciklusok, petefészek megbetegedések alakulnak ki, vagy ha kívülről beavatkoznak, pl. ösztrogén vagy progeszteron készítményt alkalmaznak a szuka kezelésére, illetve ivartalanítás során nem távolítják el a méhet (ovariektómia) és nem teljesen távolítják el a petefészkeket. A betegség során a méhben előforduló baktériumok gyakran megtalálhatóak az egészséges szukák hüvelyében. Leggyakrabban az Escherichia colival találkozunk, de emellett sok más baktériumfaj is előfordulhat, mint a Streptococcusok és Staphylococcusok, valamint a Pseudomonas és a Proteus fajok. A betegségnek klinikailag alapvetően két formája van, attól függően, hogy nyitott vagy zárt méhnyak mellett alakul ki. A tulajdonos jellemzően néhány héttel a tüzelés után észleli az első tüneteket, ami leggyakrabban levertség, elesettség, étvágytalanság, hányás, sok víz fogyasztása és a szokásosnál gyakoribb vizelés. Zárt méhnyak mellett fejlődő piometránál a has megnagyobbodása olykor a vemhesség gyanúját kelti, nyitott méhnyak esetén pedig a kutya sokat nyalja a nemi szervét és olykor feltűnő, hogy hüvelykifolyása van. Az állatorvosi vizsgálat során leginkább hasi fájdalom és megnagyobbodott méh hívhatja fel magára a figyelmet. Az utóbbit gyakran nem lehet kitapintani a feszes hasfal és a laza méh miatt. A beteg gyakran kiszáradt, lázas, nyálkahártyái sötétvörösek vagy pont fordítva, halványak, pulzusa normális vagy szapora, és normális vagy szapora légzés tapasztalható. Az elmondottakból látható, hogy amennyiben nincs gennyes hüvelykifolyás, akkor még egy rutinos szakember számára is komoly kihívás jelenthet a betegség diagnosztizálása. A piometra diagnosztikáját kiegészítő vizsgálati eljárások gyakran megkönnyítik. A betegségre jellemző a magas fehérvérsejtszám, neutrofiliával és balratolódással, valamint az enyhe vérszegénység, emellett gyakran emelkedett máj és veseparaméterek is kísérik, ezért a vérvizsgálat hasznos kiegészítő lehet. A vizeletvizsgálat gyakran utal baktériumos fertőzésre. Nagyon jó szolgálatot tehetnek a képalkotó diagnosztikai eljárások is, ezért szükség lehet hasüregi röntgenvizsgálatra vagy ultrahangvizsgálatra minden bizonytalan esetben. A betegeket minden esetben mielőbb stabilizálni kell. Ez leggyakrabban infúziós és antibakteriális kezelésből áll. Ezt követően két kezelési lehetőség is létezik: A sebészeti kezelés során az állatorvos komplett petefészek- és méheltávolítást (ovariohiszterektómia, Porro-féle műtét) hajt végre. Ennek előnye, hogy gyors gyógyulást eredményez és kizárja a visszaesés lehetőségét, ezért minden nem kimondottan tenyésztési célból tartott szuka esetében ez a leginkább javasolt eljárás. Hátránya, hogy mind a beteg altatása, mind pedig maga a műtét kockázatosabb a beteg számára, mint egy egészséges állat ivartalanítása során. Ezt a kockázatot is csökkenteni hivatott a megfelelő stabilizáció. A másik kezelési lehetőség az ún. konzervatív eljárás, amikor a megfelelő stabilizáció után megfelelő gyógyszerek (prosztaglandinok, dopamin agonisták vagy progeszteron receptor antagonisták) előírásszerű alkalmazásával igyekszünk a méh tartalmát evakuálni és támogatni a gyógyulást. Ennek előnye, hogy nem kell a beteget ivartalanítani, de ennél sokkal több hátránya van. Ilyen hátrány a méhrepedés valószínűsége, ami zárt méhnyak mellett kialakult piometrák esetén különösen gyakori. Emellett más életveszélyes komplikációk is kialakulhatnak, mint pl. a vérmérgezés (ha már eleve nem állt fenn) vagy a vérzékenység (DIC). További hátrány, hogy az így kezelt betegek nagy része visszaesik a következő tüzelés után, hacsak nem sikerül fedeztetni, amire kisebb az esély. A laikusok gyakran ösztönösen vonzódnak a konzervatív megoldás felé, de talán az elmondottak alapján világos, hogy az nem olcsóbb, se kevésbé veszélyes, se eredményesebb a sebészeti kezelésnél, így csak és kizárólag akkor érdemes belevágni, ha a szuka jelentős tenyészértéket képvisel. A piometra kórjóslata minden esetben kétes. Még a legegyszerűbbnek tűnő esetek is komplikálódhatnak súlyos vese- vagy májelfajulással, szeptikémiával vagy DIC-al. Konzervatív kezelés esetén több állat pusztul el és jelentős kiújulási hajlammal is számolni kell. A betegség kialakulása könnyen megelőzhető. A szuka kutyák fiatal korban, lehetőleg még az első tüzelés előtt nagyságrendekkel jobban viselik az ivartalanítást, ami - sok más előnye mellett - biztosan megelőzi a piometrát is. Emellett a tenyészállatokat nem szabad hormonkezelésnek alávetni, ha pedig abbahagyják a tenyésztést velük, tanácsos mielőbb ivartalanítani őket is, amíg még egészségesek. |