Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

egészségvédelem

betegségek

vissza

küllemápolás

takarmányozás

tenyésztés

mentsen életet

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya bőrférgessége (bőr dirofiláriózis)

 

Tartalom:

Bevezető

Húsevő állatokban Magyarországon kétféle Dirofilaria családba tartozó parazita faj fordul elő. A Dirofilaria immitis Észak-Amerikában és Dél-Európában (így déli és keleti szomszédainknál is) is előfordul, de Magyarországon sokáig csak külföldről behozott kutyákban találták meg. Ez a súlyos lezajlású szívférgességet okozza (ha ez érdekli, kattintson a linkre). A másik faj, a Dirofilaria repens viszont nálunk is gyakori. Az általa okozott betegség a bőr-dirofiláriózis vagy bőrférgesség. Mindkét Dirofilaria fajt a szúnyogok terjesztik.

vissza a tartalomhoz

Előfordulás

A bőrférgesség egyik első újkori hazai esetét 1998-ban Szekszárdon e sorok írója találta egy vadászkutya csípőműtéte során. Ez az eset került hazánkban először bejelentésre és a fertőzöttség elterjedését is mi vizsgáltuk Magyarországon legelőször. Úgy találtuk, hogy akkor és ott mintegy 9%-os volt a kutyák fertőzöttsége. Azóta kiderült, hogy a kórokozót korábban is megtalálták és későbbi felmérések szerint országszerte szinte mindenhol előfordul. Helyenként 20% körüli fertőzöttségről is szólnak adatok, de ezek valószínűleg általában eltúlzottak. Mivel a betegséget szúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a vízparton, kertben tartott vagy vadászó, közepes és nagytestű, középkorú vagy annál idősebb kutyákban gyakori, míg a kistestű, lakásban tartott, fiatal kutyákban és macskákban ritkábban fordul elő.

vissza a tartalomhoz

Kórokok

A Dirofilaria repens egy fehér színű, hosszú és vékony fonalféreg. A kifejlett hímivarú példányok testhossza általában 5-7, a kifejlett nőstények pedig 10-17 cm hosszúak.  Leggyakrabban kutyák, de más kutyaféle, valamint egyéb ragadozó állatok, így a farkas, a róka, a vadászgörény és a macska bőr alatti vagy nyálkahártya alatti kötőszövetében él. A kifejlett nőstény bőrférgek az apró mikrofiláriákat termelik, amelyek akár hónapokig életképesen keringenek a gazdaállat vérében. Ezek gyakran nagy tömegben vannak jelen a fertőzött állat vérben. A köztigazda szúnyogok a vérszívás során veszik fel őket, majd 14 C fok feletti hőmérsékleten bennük fejlődnek tovább és válnak 1-3 hét alatt alkalmassá arra, hogy a szúnyog beoltsa őket más fogékony állatokba (végleges gazdákba). Ezt követően 6-8 hónap alatt fejlődnek ki az érett bőrférgek, amelyek 3 évnél is hosszabb ideig élhetnek és mikrofiláriákat termelhetnek. Az emberben a fejlődési ciklus nem teljes és ezért nem keletkeznek mikrofiláriák. Kutyában sikerült bizonyítani a kölykök méhen belüli fertőződésének lehetőségét is.

vissza a tartalomho

Klinikai tünetek

A fertőzöttség általában tünetmentes. Leggyakrabban bőrviszketés vagy kicsi, feszes és fájdalmas csomó keletkezik a bőr vagy a különböző nyálkahártyák, pl. a szem kötőhártyája alatt. A csomó olykor magától feltör és általában elpusztult, sötéten elszíneződött féreg található az eltávozó tartalomban. Olykor kötőhártya-gyulladás kialakulhat. Számos egyéb tünettel is összefüggésbe hozták a bőrférgességet, de ezek még bizonyítást igényelnek.  Tény, hogy a legtöbb esetben az állat más okból végzett vérvizsgálata során a mikrofiláriák jelenléte alapján derül fény a fertőzöttségre.

vissza a tartalomhoz

Diagnózis

A fertőzöttséget leggyakrabban a csomók szövettani vizsgálata (kifejlett férgek) vagy a vér vizsgálata (mikrofiláriák) alapján diagnosztizálhatjuk. A vérvizsgálat történhet egyszerű natív mikroszkópos módszerrel vagy valamelyik szűrési eljárással is. A leggyakrabban az ún. módosított Knott tesztet használjuk erre a célra. A Dirofilaria immitis fertőzöttség kimutatására ez utóbbi mellett szerológiai vizsgálat is végezhető. A PCR módszer specifikus vizsgálóeljárás, de érzékenységben egyelőre alulmúlja a szűrési eljárásokat (Knott teszt), vagyis az utóbbiakkal felderített fertőzött egyedeknek csupán a 70-80%-a ad pozitív eredményt a költségesebb PCR vizsgálattal. Ennél jobb eredményt ad az olcsó, minden állatorvosi rendelőben helyben elvégezhető vastagcsepp vizsgálat, ami a szűrési eljárásokkal felderített esetek jóval több mint 90%-ában ad pozitív eredményt. A vérkenetek vizsgálata viszont a legkevésbé sem alkalmas diagnosztikai eljárás.

A PCR vizsgálat specifikus, de egyben a legköltségesebb is.

Tekintse (és hallgassa) meg a kórokozóról készült kisfilmünket:

 

Kattintson ide, ha a fenti videót szeretné teljes méretben is megnézni.

vissza a tartalomhoz

Gyógykezelés

A súlyosabb lezajlású szívférgesség esetén kutyában a kifejlett (adult) férgeket egy "adulticid" készítménnyel pusztítjuk el, a mikrofiláriákat pedig egy "mikrofilaricid" szerrel. Az adulticid készítmény melarsomine hatóanyagú és Magyarországon nem kapható. De bőrférgesség esetében nincs is rá szükség, a féregnek ugyanis általában csekély a kártétele. Mivel a bőrférgesség emberre is átterjedő fertőző betegség, ezért tanácsos mikrofilaricid készítmény rendszeres használata a fertőzött egyedeken, ami jelentősen megrövidítheti a kifejlett férgek élettartamát is.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a mikrofiláriákkal közepesen vagy súlyosan terhelt állatok első mikrofilaricid kezelése során a vérben nagy tömegben úszó mikrofilária egyidejű elpusztulása miatt mellékhatások léphetnek fel, ezért az ilyen állatok első kezelését tanácsos állatorvossal végeztetni.

vissza a tartalomhoz

Kórjóslat

A legtöbb esetben tünetmentesen zajlik le a fertőzöttség, illetve az olykor tapasztalható elváltozások enyhe lezajlásúak, így a kórjóslat kedvező.

vissza a tartalomhoz

Megelőzés

A fertőződés megelőzése elvileg kétféleképpen lehetséges: a szúnyogok távoltartásával és a szúnyogok által beoltott fertőző alakok elpusztításával. Az előbbi önmagában is jelentősen csökkenti a fertőződés lehetőségét, az utóbbi lehetetlenné teszi azt. Mivel a fertőzés általában nem jár klinikai tünetek kialakulásával, elvileg a szúnyogokat távoltartó (repellens) szerek használata is megfelelő megoldás a bőrférgesség megelőzésének vonatkozásában, de ez önmagában mégsem javasolható, mert egyre jobban terjed a szívférgesség is Magyarországon, ami ellen viszont csak a havonkénti gyógykezelés véd megbízhatóan, ezért a leginkább az utóbbi vagy a két módszer kombinációja ajánlott. Jelenleg három olyan készítmény is kapható Magyarországon, amit havonta adagolva a szúnyogszezon alatt teljes védelmet nyújtanak mindkét betegség ellen. 

vissza a tartalomhoz

Az ember dirofiláriózisa

A bőrférgesség zoonózis, vagyis a Dirofilaria repens az embert is megfertőzheti. A szúnyogok oltják át a kórokozót az emberbe is. A férgek leggyakrabban a bőr alatt telepednek meg, de olykor máshol is, pl. a tüdőben, a csepleszen (a hasüregben), a szem kötőhártyája alatt, férfiak esetében a mellékherében vagy az ondózsinorban, nők esetében pedig a mellben. A fertőzés emberben sem okoz súlyos problémát, legfeljebb átmenetileg enyhe feszes duzzanatot és fájdalmat.

vissza a tartalomhoz

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK